Április 15-én közzétették az EU által társfinanszírozott, uniós szintű vizsgálat eredményét, amely ló-DNS, valamint egy versenylovaknál használt, emberi egészségre potenciálisan ártalmas szer, fenilbutazon után kutatott különféle marhahúskészítményekben. A több mint hétezer mintavételből nagyjából négyezerben kerestek lóhúst és háromezerben fenilbutazont – előbbieknél 193 (a minták 4,66 százalékánál), utóbbiaknál 16 esetben (0,51 százalék) mutatták ki a keresett anyagot. Uniós termelők, feldolgozók és kereskedők csaknem további nyolcezer lóhústesztet végeztek 110-szer (1,38 százalék) találva azt marhakészítményekben - olvasható az MKIK Eu-barométer hírlevelében.
Magyarországon 102 vizsgálat után (72 előcsomagolt és 30 nem előcsomagolt mintában) öt esetben, azaz nagyjából az EU-átlaggal azonos arányban bukkantak ló DNS-re. Franciaországból ugyanakkor 353-ból 47 esetben jelentették lóhús jelenlétét, ami több mint 13 százalékos arány. A 29 vizsgált országból (a tagállamok mellett Svájc és Norvégia is részt vett a tesztekben) csak öt ország tudott nulla százalékos arányt felmutatni, a mindössze 15 mintát vizsgáló Málta, a botrányban két elsőként érintett tagállam, Írország és az Egyesült Királyság, ahol azóta kiemelten kezelik a problémát, valamint Belgium és Szlovákia.
A vizsgálatokat azután rendelte el az Európai Bizottság, hogy több tagállamban kiderült, lóhúst adtak el marhaként. Az esetek felgöngyölítésekor a hosszú beszállítói láncok miatt sokszor nehéz volt megállapítani, pontosan ki is címkézte át a húst. (A botrányról részletesebben itt olvashat!)
Tonio Borg egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos az eredményeket kommentálva kijelentette, a vizsgálatok megerősítették, hogy a botrány élelmiszer-csalási és nem élelmiszer-biztonsági. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Gyógyszerügyi Ügynökség (EMA) az eredmények közzététele napján közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint a fenilbutazonnal összefüggő kockázatok csekélyek, „kettő a milliárdhoz, illetve egy a százmillióhoz közötti” az esélye, hogy egy adott nap valaki egyszerre legyen kitéve a szernek, és az általa esetlegesen kiváltott aplasztikus anémiára is fogékony legyen.
A Bizottság a következő hónapokban javaslatokat terjeszt majd be az élelmiszerlánc-ellenőrzés megerősítésére és az élelmiszer-címkézési csalások szigorúbb büntetésére, április 19-én pedig a tagállamokkal egyeztetett a kérdésben.
