A legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kabinet felhívja a nemzetgazdasági minisztert, a külügyminisztert és a vidékfejlesztési minisztert, hogy a külgazdasági stratégia figyelembevételével készítsék el a kereskedőház részletes koncepcióját április végéig. A kereskedőház létrehozásához szükséges, a jogi, pénzügyi és költségvetési feltételeket is tartalmazó részletes intézkedési és ütemterv előkészítésének határideje május 31., a kereskedőház megalapításáé, és tevékenységének megkezdéséé szeptember 1-je. (Hiába a jó termék és a befogadó piac, marketing nélkül még a legjobb minőségű árut is nehéz értékesíteni külföldön.)

Hidvéghi Balázs, az NGM helyettes államtitkára, néhány héttel korábban azt mondta, hogy a készülő külgazdasági stratégia alapján Magyarország a jövőben az Európai Unión kívüli piacok meghódítására is jelentős erőfeszítéseket tesz, különösen a feltörekvő ázsiai országokban szeretné erősíteni a magyar cégek külpiaci jelenlétét.

Az országspecifikus kereskedőházak pedig - amelyek célja a kkv-k segítése a külpiacra jutásban - a stratégia részeként nem csupán piacfeltárást végeznek, hanem konkrét üzletek lebonyolítását, megkötését is vállalják majd. (Több esélye van a túlélésre azoknak a vállalatoknak, amelyek az exportpiacokra is termelnek, sőt, náluk inkább a bővülés a jellemző.)

Ugyancsak a stratégia részeként a kormány egyetértett azzal, hogy Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek a Magyar Export-Import Bank Zrt.-ben (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-ben (Mehib) lévő tulajdonrészét a magyar állam szerezze meg. A kormány mindezek mellett felhívta a nemzetgazdasági minisztert és a külügyminisztert, hogy készítsenek előterjesztést a kötött segélyhitel projektek felülvizsgálatáról, értékeléséről, és ennek ismeretében dolgozzák ki a kötött segélyhitelezés koncepcióját.