Az év közepéig összesen 7,8 milliárd forint halgazdasági támogatást nyertek el a magyar vállalkozások az EU erre a célra nyitott közel 10 milliárd forintos keretéből. Az egészen pontosan 34,3 millió eurós keretet 2013 végéig minden valószínűséggel kihasználják a magyar termelők, így a halgazdaság lehet az egyik olyan ágazat, amely 100 százalékos abszorpciót produkálva, összesen mintegy 47 milliárd forint beruházást valósít meg az ágazatban.

A hazai termelés jelentős része itthon kerül fogyasztásra - Kép: MTI

„Magyarország természetes vizekben gazdag régiói közül a Dél-Dunántúl, valamint az Észak- és Dél-Alföld régió teljesít kimagaslóan jól ezeken a pályázatokon, itt várható a halgazdaságok legnagyobb felfutása a közeljövőben – mondta Cserháti Gábor, a jelentést készítő KPMG igazgatója. Ez a három térség a 150 nyertes pályázat bő kétharmadát vitte el, míg a többi régióban öt-tíz nyertes pályázatot regisztráltak.

A beruházások zöme akvakulturális beruházás, azaz halastavak és intenzív haltermelési medencék létrehozására vonatkozott. Előbbiekben a ponty viszi a prímet, míg az intenzív termelés szupersztárja az afrikai harcsa. Ez utóbbi kedvező tenyésztési paramétereiről sokat elárul, hogy a medencés intenzív haltenyésztésben évente lehalászott mintegy 2000 tonna hal közel 80 százaléka afrikai harcsa. A fennmaradó részből egyenként 100 tonna alatti mennyiséggel részesednek a tokfélék, illetve a harmadik helyre befutó pisztráng. A tógazdaságokban a megközelítően 15 000 tonnával vezető ponty mögött második helyre szorul a harcsa 2-300 tonnával, a harmadik és negyedik helyen a csuka és a süllő osztozik kevesebb mint 100 tonna körüli éves átlaggal.

Az összesen mintegy 26 ezer tonna Magyarországon lehalászott hal zömét itthon fogyasztjuk el, az export a megtermelt mennyiségből mindössze 2000 tonna körüli, miközben tengeri halból nagyságrendileg 19 ezer tonnát importálunk éves szinten, zömét – csaknem felét – konzerv formájában. „Nagy lökést adhat az ágazatnak, hogy a pályázatok között most kezdenek felfutni a feldolgozási és értékesítési beruházásokra támogatást igénylők pályázatai, amelyek a nagyobb exporthoz nélkülözhetetlen fejlesztésekhez szükségesek” – mondja Cserháti Gábor, a KPMG szakértője.

A szakértő különösen kedvezőnek tartja, hogy a KPMG helyszínen végzett ellenőrzései nem tártak fel olyan szabálytalanságot, amely a projektek megvalósításának eredeti célját és terjedelmét, illetve az uniós pénzügyi érdekeket negatívan befolyásolta volna. „Ez azt jelenti, hogy Magyarország maradéktalanul kihasználhatja kedvező földrajzi adottságait és az uniós halászati program négy támogatási prioritásából – tenger híján – az édesvízi termelésre vonatkozó két alprogramot, így a jövőben számottevően növelheti exportját ezen a piacon” – véli a KPMG szakértője, hozzátéve, hogy nemzetgazdasági szinten a hal egészséges volta miatt a belföldi fogyasztás növekedése jelentené az igazi hasznot.

A mostani uniós programozási időszak 2013 végén zárul. Az akvakulturális beruházásokra összpontosító prioritási területen jól állunk, és a jövő évben várhatóan pályázni lehet a most még előkészítés alatt álló másik, a halgazdaság egésze működésének fejlesztését célzó prioritási terület támogatásaira is. A halászati termékek minőségének és az élelmiszer-biztonság színvonalának fejlesztésére, együttműködési hálózatok kiépítésére, szakmai készségek fejlesztésére, valamint a termelői szerveződések színvonalának javítására és kapacitásának bővítésére szóló pályázatok tovább javíthatják a hazai haltermelő és halfeldolgozó vállalakozások piaci pozícióit.