Egyre értékesebb a magyar föld

A termőföldpiac 2012-ben is töretlenül bővült: a tranzakciók száma 8, az eladott földterület mérete pedig 5 százalékkal, míg az árszint, a 2011-es növekedés mértékét kissé meghaladva, 10 százalékkal nőtt az OTP Termőföld Értéktérkép aktuális elemzése szerint.

2013. május 24.

Piac&Profit

Az OTP Jelzálogbank szakemberei által készített elemzés arra is figyelmeztet, hogy az idén a szabályozási környezet változása jelentősen befolyásolhatja a földforgalmat és a piaci árakat. Az összegzés szerint az egy évvel korábbinál 5 százalékkal nagyobb földterület, összesen 136 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost 2012-ben. „A korábbi évek adatai alapján ehhez hozzájön még 80-100 ezer hektár mint öröklés útján megvalósult tranzakció, így az összforgalom 220-240 ezer hektár lehetett tavaly" – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője a Magyar Távirati Iroda közlése szerint.

A folyamatosan bővülő piacon tavaly a korábbi évek ütemét meghaladó áremelkedés volt tapasztalható: a 2011-es 567 ezer forintról 626 ezer forintra, azaz bő 10 százalékkal nőtt 2012-ben az eladott termőföldek átlagos hektárára. A legnagyobb mértékben Jász-Nagykun-Szolnok (21 százalék), Békés, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg (17-17 százalék) megyében emelkedtek az árak. Csak Pest és Nógrád megyében volt megfigyelhető minimális, 1, illetve 3 százalék alatti csökkenés.

Az elemzés szerint tavaly tovább növekedtek a területi árkülönbségek is: míg megyei szinten két és félszeres a hektáronkénti árkülönbség a legolcsóbb (Nógrád, 334 ezer forint) és a legdrágább (Győr-Moson-Sopron, 836 ezer forint) területi egység között, a járások esetében – a lokális folyamatok hangsúlyosabbá válásával – ez már hét és félszeresre nőtt (Bélapátfalva 233 ezer forint, Dunakeszi 1,74 millió forint).

Ezért kellene a magyar föld a nyugati befektetőknek

A régióban vezetjük a földárak tekintetében a listát, ám ha Nyugatra tekintünk, ott brutális különbségek mutatkoznak a hektáronkénti ár tekintetében. Nem véletlen, hogy a nyugati szomszédok szívesen vennék a magyar birtokokat, jó befektetés ez. „Ha északot, keletet vagy a tőlünk délebbre fekvő országokat nézzük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a magyar termőföld arányaiban ezeknél drágább, tehát a régiót nézve vezető helyen vagyunk a földárak tekintetében” – mondta Nyujtó Ferenc, az Agrár Európa Consulting senior tanácsadója a GazdaságTV-nek adott interjújában.

A művelési ágak közül a legnagyobb (12-13 százalékos) áremelkedés a szántóföldi területeknél volt tapasztalható, míg a legkisebb mértékű (2 százalék alatt) növekedést a kert-gyümölcsös, illetve a szőlőterületek értékesítési statisztikái mutatják. Tavaly az eladott termőföldterület 71 százaléka szántó, 14 százaléka erdő-fásított terület, 11 százaléka gyep-rét-legelő, 2-2 százaléka pedig kert-gyümölcsös, illetve szőlő volt – teszi hozzá Valkó Dávid.

Az elemző szerint az idei év teljesen átrajzolhatja a termőföldpiacot. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény tervezete szerint ugyanis főszabályként csak az adott körzetben lakó és tevékenykedő földművesek (magánszemély gazdálkodók) vásárolhatnának termőföldet, és majdnem kizárólagos előnyt élveznének a bérlések tekintetében is. Ez pedig jelentős mozgásokat generálhat. A törvény elfogadásáig azonban még kivárás várható a termőföldpiacon. Ezt támasztja alá, hogy az év eddigi részében elmaradt a forgalom a korábbitól – áll az elemzésben.

Véleményvezér