Kettős horogütésként értékelte a Der Spiegel német gazdasági hetilap az Európai Bizottság decemberi dohányzásellenes intézkedéseit. Az új irányelv az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény elképzelése szerint betiltaná a "jellegzetes ízesítésű cigarettákat", a "sodort cigarettákat" és a füst nélküli dohánytermékeket, valamint a "fokozottan toxikus" és "erős függőséget okozó" dohánytermékeket. Az új irányelvi rendelkezések az Európai Bizottság számításai szerint - a megvitatási és elfogadási procedúra után - 2015-2016-ban léphetnek hatályba.
A brüsszeli bizottság kötelezővé tenné a nagy méretű - az elő- és hátlap felületének 75 százalékát kitöltő méretű képes és szöveges - egészségügyi figyelmeztetések elhelyezését a cigaretták csomagolásán. A csomagoláson nem lenne szabad reklámelemeket megjeleníteni. A dohánytermékek csomagolásán a dohányfüst kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalmával kapcsolatban jelenleg feltüntetett - és általános vélemény szerint félrevezető - információkat a jövőben a csomagolás oldalán elhelyezett felirat váltaná fel, amely arról tájékoztatna, hogy a dohányfüst több mint 70 rákkeltő anyagot tartalmaz. A tagállamoknak ugyanakkor "megfelelően indokolt esetben" jogukban állna semleges egységcsomagolást előírni.
A jogszabály ezen túlmenően szabályozná a határokon átívelő internetes értékesítést, és új technikai elemeket vezetne be az illegális kereskedelem megakadályozása érdekében. A javaslat az internetes kiskereskedők vonatkozásában bejelentési kötelezettséget, ezenfelül pedig életkor-ellenőrzési mechanizmus bevezetését irányozza elő. A cél az, hogy a gyermekek és a kiskorúak ne vásárolhassanak dohánytermékeket. Az új irányelv nyomon követési és ellenőrzési rendszer, valamint biztonsági elemek - például hologramok - alkalmazását írná elő annak érdekében, hogy a kereskedők kizárólag olyan dohánytermékeket értékesítsenek az EU-ban, melyek megfelelnek az előírásoknak.
Az irányelv olyan termékekre - így például az elektromos cigarettákra, illetve dohányzási célú gyógynövénytermékekre - is rendelkezéseket határozna meg, amelyekre eddig nem vonatkoztak külön szabályok. E termékek - ha nikotintartalmuk nem ér el egy bizonyos küszöbértéket, forgalmazhatók lennének ugyan, de csakis akkor, ha található a csomagolásukon egészségügyi figyelmeztetés. Ha nikotintartalmuk meghaladja a küszöbértéket, forgalmazásukra csak akkor nyílna mód, ha gyógyszerkészítményként - például nikotinpótló terápia céljából - engedélyezték használatukat. A dohányzási célú gyógynövénytermékek esetében is kötelező lenne egészségügyi figyelmeztetést feltüntetni.
Lehet keményebben is…
A beharangozott lépésekkel Európa igencsak le van maradva Ausztrália mögött - nyilatkozta a a Der Spiegelnek Simon Chapman, a sydney-i egyetem szakértője. Tény, hogy Európában a 18 év fölötti korosztály minden harmadik tagja naponta rágyújt. Ausztráliában viszont csak minden hatodik felnőtt bagózik. A német gyerekek többsége szinte naponta lát cigarettahirdetést óriásplakátokon vagy hirdetőoszlopokon - Ausztráliában az efféle dohányreklámot már több mint húsz évvel ezelőtt betiltották.
Chapman tavaly - egy kormányzati bizottság tagjaként - javaslatot tett arra, hogy a cigarettásdobozokra a márkanév és a jellemző színkombináció helyett sokkoló hatású fotók kerüljenek. Meglepetésére a kormány lelkesen rábólintott az ötletre, egyidejűleg pedig 25 százalékkal emelte a dohánytermékek jövedéki adóját.
Tavaly december 1. óta az ötödik földrészen "márkasemleges" csomagolásban kerülnek forgalomba a különböző cigaretták; a dobozokon beteg kisgyerekek vagy a tüdőrák végső stádiumában lévő, kihullott hajú felnőttek fényképei láthatók. Az elborzasztó hatású fotók alatt, egységes olajzöld alapon, olvasható az adott cigaretta márkája - mindegyiké azonos betűtípussal nyomtatva. Ausztráliában egyébként évek óta csökken a fiatalkorú dohányzók száma, ami valószínűsíti, hogy belátható időn belül 5 százalék alá esik a lakosságon belül a "füstölgők" aránya. E küszöbszint alatt pedig szakértők legyőzöttnek tekintenék a XX. században tömegessé vált káros szenvedélyt.
Chapman legújabb javaslata szerint aki dohányozni akar, annak engedélyt kellene hozzá vásárolnia. Ezt évente az interneten keresztül lehetne megújítani; a díja annál magasabb lenne, mennél több cigarettát akar valaki rendelni. Aki leszokna a cigarettáról - akár 30 év után is -, az egy összegben visszakapná a dohányzási engedélyért fizetett pénzét. Az engedélytől viszont örökre búcsút vehetne: azt többé nem kaphatná vissza.
Állások ezreit veszíthetjük el
A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) álláspontja szerint munkahelyek elvesztésével jár az Európai Bizottság dohánytermék-irányelvének felülvizsgálatáról szóló javaslata – olvasható a szervezet még decemberben közzétett közleményében. A MADOSZ szerint a dobozokon a képes egészségügyi figyelmeztetések felületének aránytalan növelése csökkenti a termék piaci értékét, amely ugyancsak hozzájárul majd az európai dohány felvásárlásának visszaeséséhez és munkahelyek megszűnéséhez vezet.
Magyarországon például a dohánytermesztés mintegy húszezer embert foglalkoztat, jellemzően alacsony szakképesítésű, jelentős részben női, illetve roma származású munkavállalóknak biztosít megélhetést, főként a legszegényebb régiókban. S amennyiben a tervezett módosítások szerint az Európai Unió betiltja az adalékanyagok használatát a cigarettagyártásban, a Burley dohányfajta termesztésére nem lesz szükség, ami rövid időn belül 5-6 ezer munkahely elvesztésével jár az országban – emeli ki a termelők érdekvédelmi szervezete.
A MADOSZ ezért arra kéri a magyar kormányt – áll a közleményben –, hogy a szabályozás felülvizsgálatára vonatkozó álláspontját az ország gazdasági és foglalkoztatási szempontjának hangsúlyos figyelembevételével alakítsa ki és képviselje majd Brüsszelben.
Trafiktörvény: tényleg nálunk a legszigorúbb
Régiós összevetésben is a legszigorúbb és a legkevésbé rugalmas a magyar trafiktörvény, azaz a dohányáruk forgalmának kiskereskedelmi szabályozása. A sok vitát kiváltott szeptemberben elfogadott új szabályozás amellett, hogy még lök egyet a szakadék szélén egyensúlyozó kiskereskedelmen, a feketepiacot is erősítheti. Hosszas viták előzték meg, de végül 2012. szeptember 11-én az Országgyűlés fideszes javaslatra – 244 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett – jóvá hagyta azt a jogszabályt, amely alapján az év közepétől csak koncessziós szerződés alapján működő kereskedők (egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok) árulhatnak cigarettát. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni. Szigorodik majd a 18 éven aluliak védelme is, dohányterméket nemhogy nekik, hanem már a jelenlétükben sem lehet értékesíteni. Ugyanakkor, bár a törvény rendkívüli módon megszigorítja a kiskereskedelmet és ez valószínűleg erősítheti a feketepiacot, már most tapasztalható némi engedékenység kormányzati oldalról.
