Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vasárnap benyújtott törvényjavaslatát kivételes sürgős tárgyalás után fogadták el kedden 236 igen szavazattal, 73 nem ellenében és két tartózkodás mellett. Az előterjesztésre az összes ellenzéki frakció mellett két fideszes politikus, az oktatási bizottságot vezető Pokorni Zoltán, valamint Bencsik János is nemet mondott.
A jogszabály értelmében januártól csak az számít tankönyvnek, amit az erre létrehozandó szerv – a miniszter utasítása alapján, a tárcavezető által jóváhagyott fejlesztési terv keretében – adott ki, vagy a miniszter döntése alapján felveszik a tankönyvjegyzékbe, illetve maradhatnak azok a könyvek, amik már szerepelnek a listán. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött. A Ház leszavazta az oktatási bizottság módosító javaslatait, köztük azt, amely lehetővé tette volna, hogy a tankönyvjegyzékben kettő helyett három tankönyv szerepeljen.
Az indoklás szerint a 2014. január 1-jén hatályba lépő változtatásokkal jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép. A tankönyvek fejlesztésért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő könyvtárellátó feladata lesz.
A javaslat indoklása szerint a jelenlegi tankönyvpiaci rend nem az állami felelősségvállalás és közfeladat-ellátás elveire építkezett, hanem arra, hogy lehetővé tegye, hogy a különböző piaci szereplők, gazdálkodó szervezetek minél nagyobb példányszámot szállítsanak az iskolákba, ezáltal is törekedve a minél nagyobb profit megszerzésére.
Az új szabályrendszer a kiadók versengése helyett garanciát teremt arra, hogy az állam saját tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztéssel biztosítsa a tankönyveket az iskoláknak, de nem zárja ki, hogy ahol indokolt, fenntartsák a nem állami tulajdonú kiadók bevonását a tankönyvek fejlesztésébe - olvasható az előterjesztés indoklásában.
Kedden a Magyar Nemzet Szarvas-Ballér Juditra, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnökére hivatkozva azt írta: várhatóan számos kiadó indít kártérítési pert, nem tudni a kiadók hogyan alkalmazkodjanak a változásokhoz. A Nyomda- és Papíripari Szövetség azt jelezte: ellehetetlenítik annak a 20-25 nyomdának a működését - köztük például a 450 éves múlttal rendelkező Alföldi Nyomdáét -, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás.
A Magyar Nemzet arról is írt, hogy a teljes közoktatási tankönyvgyártás és -ellátás rendszerének állami kézbe vételére a hírek szerint 53 milliárd forintot kíván fordítani a kormány.
Élesen bírálta a kormány tankönyvellátás rendjéről szóló törvényjavaslatát a szocialista Kunhalmi Ágnes, aki hazugságnak nevezte, hogy kizárólag piaci érdekek domináltak eddig a tankönyvpiacon. Az ellenzéki politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, a vasárnap benyújtott tervezet a szaktárca vezetőjének a tankönyvpiacon történő "egyeduralkodását" teremti meg.
Úgy vélte: hazugság, hogy kizárólag piaci érdekek domináltak eddig a tankönyvpiacon. Eddig is megvolt az állam felelőssége és nem tudott a piac az állam akaratával szemben érvényesülni - mutatott rá, hozzátéve: a tankönyvpiac jól működött eddig, az állami jogszabályok biztosították akaratának érvényesülését. Kunhalmi Ágnes szerint a Kello létrehozásával, a terjesztés állam általi "benyelésével" romlottak a szolgáltatások. Szólt arról is, hogy hamarabb kérték a szülőktől a tankönyvek árát, és még ma sincs ott minden gyermeknél a megfelelő tankönyv. Ha nem csak a terjesztést, hanem a kiadást is államosítják, akkor további romlásra kell számítani - jelezte.
Kitért a közmunkásoknak fejlesztett tananyagokra, és azt kérdezte: ez a színvonal várható az egész tananyagfejlesztés területén? Az MSZP-s politikus problémásnak nevezte azt a kormányzati szándékot, hogy minden gyermeknek az országban mindenhol egyforma minőséget biztosítanának az "egyentankönyvvel", ami a minőség javulását hozza magával. Aki egyformaságról beszél az nem való a szakmába, sem oktatáspolitikusként, sem pedagógusként, ugyanis a gyerekek eltérő családi körülmények közül érkeznek, különböző képességekkel - fejtette ki, hangsúlyozva: nemcsak a módszertani szabadságot veszik el, hanem az egész rendszer alkalmazkodó képtelen lesz a gyermekek eltérő képességihez. Mindennek az lesz a következménye, hogy nagyon durván romlik majd a gyerekek teljesítménye - mondta.
A szocialista politikus leszögezte, hogy a tankönyvellátás régi rendszerét vissza kell állítani, az ugyanis jól működött, érvényesült az állam akarata, kontrolláló szerepe és a piac jótékony hatása egyaránt. Vissza kell kapcsolni újra a pedagógusokat a döntéshozatalba, nem lehet, hogy egy minisztériumi szobából mondják meg, Kazincbarcikán, Kiskunmajsán, vagy a Rózsadombon mit kell tanítani - jelentette ki.
Kunhalmi Ágnes szerint a jövő évi választások tétje, meg tudják-e akadályozni, hogy egy generáció "teljesen taccsra menjen ebben az országban." Milyen munkalapú társadalom lesz az, amiről a miniszterelnök beszél, ha ilyen oktatási rendszer, és ilyen tudás van? - tette fel a kérdést, és utalt a közelmúltban nyilvánosságra hozott PISA-felmérés romló eredményeire is.
Szerinte a mostani oktatási rendszer nem szól másról, minthogy a szegény gyermekeket "kipasszírozzák" az oktatási rendszerből, és akik bent tudnak maradni, azok sem kapnak megfelelő képzést.
