Az MFB Kisvállalkozói Hitel a magyarországi székhelyű mikro- és kisvállalkozások beruházási és fejlesztési céljaihoz nyújt hosszú lejáratú, kedvezményes forrást. A TakarékPontba tömörült 23 takarékszövetkezet az MFB hitelkonstrukcióját közvetíti ki a kkv-knak.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Sebestyén István, a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezető-igazgatója (b) átveszi a megállapodásról szóló dokumentumot Baranyay Lászlótól, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójától Fotó:MTI/KovácsTamás
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a TakarékPont üzleti hálózatba tömörült takarékszövetkezetek csütörtökön megállapodást kötöttek a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) hitelezésének bővítéséről. A megállapodás révén az MFB Kisvállalkozói Hitelnél gyorsabb lesz a hitelnyújtás, a hitelezésben az ügyintézés rendje javul – írja az MTI. A TakarékPontba tömörült 23 takarékszövetkezet az MFB hitelkonstrukcióját közvetíti ki a kkv-knak.
Az MFB Kisvállalkozói Hitel célja, hogy a magyarországi székhelyű mikro- és kisvállalkozások beruházási és fejlesztési céljaikhoz hosszú lejáratú, kedvezményes forráslehetőséghez jussanak. Az igényelhető hitel maximális összege 50 millió forint. A hitelt olyan kis- és középvállalkozások igényelhetik, amelyeknél a foglalkoztatotti létszám 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forint. A hitel felhasználható ingatlan vásárlására, építésére, átalakítására, használt vagy új gépek beszerzésére, és szoftvervásárlásra.
Van ahol már enyhül a banki szigor, de messze még a kánaán
Továbbra is negatív tartományban maradt, tehát visszaeső hitelezést vetít előre a KPMG vállalathitelezési hangulatindexe. A mutató értéke -0,3 pont lett a tavaszi -0,7 pont után. A javulás a felmérés készítői szerint főleg annak köszönhető, hogy a bankok hitelezési hajlandósága egyes hiteltípusoknál növekedett. A bankok szívesen hiteleznék a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, de az ingatlanszektort nem finanszírozzák.
Az MNB legfrissebb adatai szerint érzékelhetően csökkentek a vállalati hitelkamatok. A mezőgazdasághoz kapcsolódó és az egyes feldolgozóipari kkv-k banki hitelezése élénkülhet elsősorban az év első felében, számottevő kereslet pedig főként a pályázati forrással támogatott beruházások finanszírozása és a rövid lejáratú hitelek iránt van. Az agráriumhoz kapcsolódó kkv-körön belül is elsősorban azoknál a vállalkozásoknál javulnak a mutatók, amelyek 2008 előtt több milliárd forintot ruháztak be korszerűbb termelőeszközökbe. A forgóeszköz-hitelek iránti keresletet viszont nem befolyásolja a kisvállalkozások tevékenységi köre és földrajzi elhelyezkedése. A kereslet összefügg a fizetési határidők hosszabbodásával, illetve a fizetési határidők tartásához is szükség van likviditást bővítő hitelre.
A cégek mindeközben inkább kivárnak. A nagyvállalatok 91,6 százaléka, a mikro-, kis- és középvállalatoknak viszont alig több mint a fele tervez fejlesztést a következő egy évben.A beruházások elsősorban tovább nem halasztható, pótló jellegűek, nem új fejlesztések a Magyar Fejlesztési Bank őszi felmérése szerint. Mindemellett a következő egy évre vonatkozó várakozásokban némi javulás tapasztalható, annak ellenére, hogy a vállalatok profitkilátásai mélypontra süllyedtek: mindössze 17,7 százalékuk vár nyereségbővülést a következő egy évben. Az értékesítési lehetőségek kedvezőtlenek belföldön és külföldön egyaránt, a kapacitásfelesleggel küzdők aránya pedig rekordmagas szintre ugrott.
Baranyay László, az MFB elnök-vezérigazgatója kérdésre elmondta: az idei üzleti terv alapján nettó értéken 100 milliárd forinttal szeretnék növelni az MFB hitelállományát. Az MFB és a magyar takarékszövetkezetek közötti kapcsolat 2012-ben szorosabbá vált azzal, hogy a TakarékBankban az MFB 39 százalékos részesedést szerzett. A TakarékBankban többségi tulajdonos takarékszövetkezetek és az állami fejlesztési hitelintézet között az együttműködés a hitelezés területén is szorosabbá válik a csütörtökön aláírt szerződéssel - mondta Baranyay László. A TakarékPont takarékszövetkezeti közösség és az MFB között aláírt megállapodás révén egy 445 fiókból álló hitelintézeti hálózatban, azonos paraméterekkel lesznek elérhetőek az MFB kisvállalkozói hitelei.
"Ez az első állomása annak a stratégiai kapcsolatnak, amelynek keretében a TakarékPont Hálózat együttműködik az MFB-vel a fejlesztési bank közvetítői és refinanszírozási termékeinek értékesítésében" - hangsúlyozta Csicsáky Péter, a TakarékBank elnök-vezérigazgatója. (Az együttműködésről itt olvashat.) Hozzáfűzte: a mostani megállapodás a Magyar Fejlesztési Bank és a Takarékpont hálózat között jött létre, de a TakarékBank határozott szándéka, hogy az együttműködés mielőbb kiterjedjen a takarékszövetkezeti integrációban részt vevő összes hitelintézetre.
Javult a takarékok megítélése
Kétszer annyian tudtak pontos leírást adni a takarékszövetkezetekről 2012-ben, mint az azt megelőző évben, és a tavalyihoz képest egy fokozattal javult a hazai tulajdonú vidéki hitelintézetek megítélése is a TakarékBank legfrissebb felmérése szerint. A megkérdezettek 91 százaléka támogatta, hogy az egyenként túl kicsi pénzintézetek hálózatba szerveződve vegyék fel a versenyt a bankokkal. A takarékokról alkotott képet egyértelműen a vidékhez kötődés és a személyes ügyfélkapcsolat határozzák meg a felmérés szerint. A szektorról alkotott korábbi kép változását jelzi, hogy a megkérdezettek több mint 60 százaléka modern és újító hozzáállású hitelintézetként jellemezte a szövetkezeti hitelintézeteket.
Az új megállapodással tovább bővül a 23 tagból álló TakarékPont hálózatban elérhető kkv-hitelek kínálata, amelyen belül jelenleg a rövid futamidejű, likviditási forrásigény kielégítését szolgáló Széchenyi Kártya és a pályázati célú forrással támogatott beruházások finanszírozása tartozik a legkeresettebb termékek közé. Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatója elmondta: a takarékszövetkezeti integráció jelenleg mintegy 300 ezres kkv-ügyfélkörrel rendelkezik, a szövetkezeti hitelintézetek 280 milliárd forintra rúgó vállalati hitelállományának zöme kkv-kihelyezésből áll.
A kisvállalkozások hitelezésének bővítését nehezíti a továbbra is alacsony beruházási kedv, miközben a forgóeszközi-hitelek iránti igény megmaradt. A beruházási hitelek iránti alacsony kereslet oka, hogy a jelenlegi nehéz nemzetközi és hazai gazdasági környezetben viszonylag kevés vállalkozó mer pénzt fektetni a tevékenység bővítésébe. Csupán a pályázati forrásokkal támogatott, így alacsonyabb önerővel és hiteligénnyel megvalósítható – ezért kockázatosságát tekintve is kedvezőbb – beruházásoknál van élénkülés. „A kisebb vállalkozások helyzete változatlanul nehéz, miközben alultőkésítettséggel és likviditási problémákkal küszködnek, piacaik is bizonytalanná váltak, hitelezésüket mégis szinten kell tartani, mert hosszú távon nő a szektor jelentősége” – emelte ki Szabó Levente, a TakarékBank vezérigazgató-helyettese január végén.
Exportra is van pénz
A jelenlegi többszörösére kívánja növelni hitelezési aktivitását az Eximbank. A bevont forrást a bank stratégiai céljainak megfelelően, azaz az exportáló vállalatok versenyképességének javítására használja fel oly módon, hogy nemzetközi szabályoknak megfelelően kedvezményes hitelt biztosítanak az exportképes vállalkozásoknak közvetlenül és a kereskedelmi bankokon keresztül. A hitelek futamideje 2-10, árazásuk az OECD által számolt referenciakamathoz, a CIRR-hez (Commercial Interest Reference Rate) igazodik, amely mértéke 2-5 év közötti lejáratoknál jelenleg 1,5 százalék alatt van. Így a kockázati felárral együtt is jóval 5 százalék alatt juthatnak forráshoz az exportőrök.
Itt olvashat erről bővebben.
