Nemzetközi hírek
USA: Ismét estek a tengerentúli börzék (Dow -2,34%; S&P -2,39%; Nasdaq -2,87%). Több nagy befektetõ, többek között Soros György szerint a tapasztalt emelkedõ trend mindössze egy medvepiaci rally, mivel a hét negyedéve folyamatosan csökkenõ eredmények még nem igazolják a gazdasági fordulatot. Az Alcoa tegnap piaczárás után nyilvánosságra hozott tisztított vesztesége a -várakozásoknál enyhén alacsonyabb - 54 centlett részvényenként. A recessziós félelmek növekedése és a nyersanyagárak esése nyomán 6%-ot esett a Caterpillar, és 2%-ot a ConocoPhillips árfolyama, a pénzügyi szektor azonban nem teljesítette alul a piacot.
Olaj és arany: Tovább csökkent tegnap az olaj ára, és elesett a 20 napos mozgóátlag is, amit a 48 dollárnál tartózkodó 30 napos mozgóátlag visszatesztje követett. Ma délután jelennek meg a kõolajkészlet adatok melyekben további - az elmúlt két heti adatnál kisebb mértékû - növekedését prognosztizálják. Az arany ára a heves esés után felfelé korrigált tegnap, a tõzsdékkel szembeni bizalom csökkenése után.
Makrogazdaság: A februári magyar külkereskedelmi többlet elõzetes értéke 279,2 millió euró lett, a januári 194 millió forintos deficit után. Németország szintén publikálta a külkereskedelmi hiány, valamint a folyó fizetési mérleg értékét. Megjelenik ezen kívül a német ipari rendelésállomány változása, az USA pedig a jelzáloghitel igénylésekrõl, valamint a nagykereskedelmi készletállományról közöl adatokat.
Távol-Kelet: Meredeken esnek az ázsiai indexek is (Nikkei -2,69%; Hang Seng -4,23%; Shanghai -3,68%; Kospi -2,93%). A pénzügyi és a nyersanyagtermelõ szektort nem kíméli a piac, a recessziós félelmek miatt. Az olajár esése után a Cnooc kínai olajtársaság papírjai 5,4%-ot veszítettek értékükbõl. A Sharp részvényei 6%-os mínuszban tartózkodnak, miután a japán elektronikai társaság 1956 óta elõször közöl veszteséget.
Devizák: Erõsödött a dollár és a jen is a világgazdasággal szemben megnövekedett aggodalmak miatt. Az EUR/USD kurzus a 20 napos mozgóátlagon átesve a 30 napos felé vette az irányt, míg az USD/JPY visszatesztelte a 100-nál található erõs szintet. A forint enyhén gyengült tegnap, amit ma is folytat, jelenleg 297,59 körül jár az EUR/HUF árfolyam.Határidõs piacok: A határidõs indexek Amerikában a negatív tartományban tartózkodnak, Európa mínuszban nyitott.
Erste Kommentár: Folytatódik a világ börzéin az esés. A forgatókönyv ismert: esik az olaj, emelkedik az arany, a dollár és a jen. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a korábban kibontakozott rally korrekcióját látjuk mindössze, és ezeken a szinteken még nem látunk okot aggodalomra (szemben például Soros Györggyel). Bikapiacról természetesen korántsem beszélhetünk még. Az elkövetkezõ hetek eseményei ismét meghatározóak lehetnek a további irányt tekintve. És egy pozitívum: szufficites lett a magyar külkereskedelmi mérleg, ráadásul az évtizedben a legmagasabb értékkel. A gyenge forintnak legalább ezt a pozitív hatását láthatjuk.
200 millió eurós kölcsönrõl tárgyal az OTP az EBRD-vel
Az OTP ukrán leányának vezérigazgatója szerint az OTP tárgyalásokat folytat az EBRD-vel egy 200 millió eurós alárendelt kölcsöntõkérõl. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója már korábban elmondta, hogy szó van az EBRD OTP-ben történõ szerepvállalásáról. Csányi szerint több lehetõséget is fontolóra vesznek, de egyik sem járna a részvények felhígulásával. A magyar kormány nemrég 400 milliárd forintos kölcsönt adott az OTP-nek (1,4 milliárd urónyi, több devizában nyújtott kölcsön), melynek célja a hazai hitelezés újraélesztése. Szokásos stabilitási riportjában az MNB monetáris tanácsa hétfõn arról számolt be, hogy a bankok profitabilitása idén meredeken zuhanhat, azonban a tõkemegfelelési mutató 10% felett maradhat. A jelentés szerint néhány banknak tõkeemelésre lehet szüksége. A hír pozitív, azonban nem számítunk lényeges árfolyamhatásra. Hírügynökségek értesülései szerint a megállapodásra májusban kerülhet sor a korábban tervezett április vége helyett.
MOL: Politikai vita kerekedett az OMV-Surgut tranzakcióból
A Külügyminisztérium felkérte Igor Savolsky orosz nagykövetet, hogy tájékoztassa a Surgut több mint 20%-os részesedésszerzésérõl a MOL-ban. Faller Jenõ államtitkár elmondta, hogy a magyar fél elõzetes tájékoztatást várt volna az orosz cég szándékairól, fõleg mivel a MOL és a Surgut között nem volt korábban üzleti kapcsolat.
Az államtitkár elmondta, hogy megkérte az orosz nagykövetet tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a magyar kormány és a MOL menedzsmentje tájékoztatást kapjon a tranzakció részleteirõl, valamint a Surgut stratégiájáról illetve céljairól. Faller megismételte, hogy a magyar állam elkötelezett a MOL függetlenségének védelme mellett. A magyar kormánynak és gazdaságnak, valamint egész Európának javára válna, ha sikerülne megakadályozni, hogy a homályos tulajdonosi struktúrával rendelkezõ Surgut tulajdonrészt szerezzen a MOL-ban, írta riportjában az amerikai Jamestown Foundation. Az ügynökség régiós szakértõje, Vladimir Socor szerint miután a Surgut már bejelentette, hogy megvenné az OMV 21,2%-os részesedését, valószínû, hogy tovább növelné befolyását a MOL-ban.
Ezt könnyen meg is teheti, mivel 20 milliárd dollár készpénztartalékkal rendelkezik. Socor szerint a tranzakció az orosz energiapolitikai érdekek európai expanziójának új korszakát jelenti. Lehet, hogy Magyarországon sokan jó ötletnek tartják, hogy a nemzeti energia szektort orosz pénzzel "pumpálják fel", azonban valószínû, hogy a Surgut késõbb más orosz cégekhez (Rosneft, Lukoil, Gazpromneft) transzferálja majd ezeket a részvényeket. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a részesedés két részletben a Lukoilhoz és a Gazpromhoz kerülhet. A Gazprom magyarországi gáztározókra cserélheti a részvényeket. Árfolyamhatásra nem számítunk.
A MOL igazgatótanácsa nem javasolt osztalékfizetést a 2008-as év után. A javaslatról a vállalat április 23-án tartandó éves közgyûlése szavaz majd.
További tőzsdei információk és elemzések az Este Befektetési Zrt. oldalán.
