Karácsony előtt sokan rövid lejáratú, kis összegű fogyasztási hiteleket igénybe véve vásárolnak ajándékokat. Ebben az időszakban kiemelten fontos, hogy a fogyasztók kellő körültekintéssel mérlegeljék anyagi lehetőségeiket, teherviselési képességüket. A teljesíthetetlen, súlyos anyagi terhet jelentő hitelszerződések megkötésének elkerülése érdekében alapvető fontosságú, hogy a hitelszerződés aláírása előtt tájékozódjanak a fogyasztási hitel jellemzőiről, kondícióiról, következményeiről, s a hozzájuk kapcsolódó esetleges egyéb kötelezően igénybe veendő pénzügyi termékről (pl. folyószámla, hitelkártya).
A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) érkezett, az áruhitelekre vonatkozó ügyfélpanaszok szerint sokan változatlanul nem látják át, hogy egy 0 százalékos kamatú fogyasztási hitelnek is lehetnek költségei. A hitelek tényleges terhét nem a kamat, hanem a valamennyi költséget összefoglaló Teljes Hiteldíj Mutató (THM) jelzi. Gyakori ügyfélpanasz, hogy azért nem kaptak kellő tájékoztatást a hitelfelvételkor, mert az áruhitelt nem a pénzügyi intézménynél, hanem (pl. az áruházban, boltban) a közvetítőként eljáró értékesítőnél igényelték. Ennek elkerülésére célszerű a hitelszerződés aláírása előtt mindenképpen elkérni és alaposan átolvasni a szerződéses feltételeket, s az ahhoz tartozó egyéb dokumentumokat is. Késedelem esetén a felszámított késedelmi kamat az eredeti hiteldíj többszöröse lehet, ennek mértékéről is szükséges tájékozódni.
A személyi kölcsönöknél késedelmes teljesítés, nemfizetés esetén a pénzügyi intézmény az – esetlegesen a hitelfelvételhez bevont – adóstárstól, kezestől is követelheti a tartozást. Célszerű a havi törlesztési határidők előzetes áttekintése is, hogy azok ne essenek korábbi napra, mint amikor például a fizetés, egyéb jövedelem megérkezik. Ellenkező esetben az ügyfélnek a késedelem miatt többletköltsége keletkezhet. Sokak téves ismereteivel ellentétben a hiteltörlesztés elmaradása esetén a személyi kölcsönöknél is veszélybe kerülhet az adós ingatlantulajdona: a végrehajtási eljárásban ugyanis az ingóvagyon mellett végső esetben ez is lefoglalható.
A pénzügyi intézményeknek a törvény szerint a hitelkártya-szerződéseknél is évente egyszer írásban, közérthetően kell tájékoztatniuk ügyfeleiket az azok által kifizetett költségekről, díjakról (pl. a kártyához kötődő esetleges biztosítási díjról is). Hitelkártyát kizárólag a fogyasztó kifejezett kérésére adhat számára a pénzügyi intézmény. Kéretlenül (pl. a fogyasztó által igényelt áruhitel helyett) tehát nem, s természetesen a nem igényelt kártya költségeit sem számíthatja fel. Szintén jogsértő esetnek számít, ha a pénzügyi intézmény az ügyfél kérése nélkül emeli meg a hitelkártya keretét, s növeli meg ezáltal annak járulékos költségeit is (pl. biztosítási díj, visszafizetendő havi minimumösszeg). Ha viszont egy ügyfél az általa valóban megkötött hitelkártya-szerződést szeretné felmondani, ezt – a szerződésnek, üzletszabályzatnak megfelelő módon – a pénzügyi intézménynél kell kezdeményeznie.
Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítésekkel kapcsolatos fogyasztói panasz, hogy ezeken az alkalmakon a fogyasztót csak a termékről, s nem – a bemutatón felkínált, s általa elfogadott – áruhitel feltételeiről, terheiről tájékoztatják. Ezt a szerződő pénzügyi intézmény sokszor csak utólag, a termékvásárlástól való 14 nap elállási idő lejárta után teszi meg. Egy, az Országgyűlés által a napokban elfogadott, kihirdetés előtt álló törvénymódosítás szerint azonban a továbbiakban – a hitelkártyák kivételével – nem lehet fogyasztási hitelszerződést köttetni az árubemutatókon részt vevő, gyakorta az idősebb korosztályba tartozó fogyasztókkal.
