BETÉTEK, ALAPOK
Hosszú távra
Egy befektetést - különösen a kockázatos formákat - soha nem minősítenek a közelmúlt eseményei. A néhány hónapos vagy egyéves intervallum alapján értékelt hozamok torz képet festenek. Ahhoz, hogy egy alapról kijelentsük, jól vagy rosszul működik, néhány évnek kell eltelnie, figyelmeztetett Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója a Piac & Profit egy korábban megjelent cikkében. Úgy tűnik, a válság is a hosszú távú gondolkodásra tanította a befektetőket, legalábbis a lakosság körében.
- Az utóbbi hónapokban nőtt az éven túli lekötések aránya - mondta el Komócsi Sándor, az UniCredit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatója, aki szerint a csökkenő MNB-kamatok mellett a forró pénzes, kamatvadász havi mozgások lecsendesedtek, hiszen a jegybanki alapkamat változása eltörölte a rövid távú két számjegyű banki ajánlatokat is. Idén az első félévben az éven túli betétek állománya átlagosan 6 százalékkal, a két éven túliaké pedig közel 10 százalékkal növekedett a piacon. Az átrendeződés hatására a bankrendszerben az éven túli lakossági betétek aránya a lekötött betéteken belül 11 százalékra ugrott.
- A nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatos bizonytalanságok is hozzájárulnak az alternatív befektetési lehetőségek felértékelődéséhez. Az emberek döntő többségének a 25-30 éves időtáv megfoghatatlan, legfeljebb 3, 4, 5 évre tudnak előre tervezni. Ez az időtáv, amikor a befektetők közel 95 százaléka nem nyúl hozzá a megtakarításához. Ez magyarázza a tartós befektetési számla sikerét is (bővebben lásd Piac & Profit 2010/3. szám). Mivel a futamidő lejártakor ismét lehetőség van a tőke befektetésére, a megtakarítás ideje bármilyen hosszúra növelhető, szükség esetén azonban rendelkezésre áll a pénz - tette hozzá Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Ennek ellenére a lakosság teljes betétállománya csökkenést mutat, miközben előtérbe kerültek az egyéb megtakarítási formák, elsősorban a tőkevédett, könnyen átlátható befektetési alapok, amelyek viszonylag magas hozamot ígérnek.
A K&H Alapkezelő éves befektetői konferenciáján elhangzottak szerint a következő 12 hónap stratégiájában a devizaeszközök, konkrétan a részvények felülsúlyozása ajánlatos a forinteszközök és ezen belül az államkötvények, valamint a nemzetközi kötvények alulsúlyozása mellett.
Idén augusztusban egyébként 105 milliárd forint érkezett a befektetési alapokba. A korábbi időszakhoz képest a nyár végén elsősorban az intézményi befektetők voltak élénkek, és kevésbé a lakosság, derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) legutóbbi jelentéséből. A szövetség tagjai a 3,1 százalékos bővülést követően szeptember elején 434 hazai befektetési alapban összesen 3668 milliárd forintot kezeltek (egy éve 2715 milliárd forintot).
Legnépszerűbbek a nyilvános nyílt végű értékpapíralapok, az összvagyon 60,7 százalékát adják. A pénzpiaci alapok összesen 7,3 milliárd forint friss befektetést vonzottak, és hasonló mértékű hozamot termeltek augusztusban, míg a likviditási alapok összesen több mint 4 milliárd forintos hozamot hoztak a befektetőknek. A szövetség kimutatása szerint a hazai likviditási alapok és a dollár pénzpiaci alapok vagyona nőtt a leggyorsabban augusztusban, és az euróban kibocsátott likviditási és pénzpiaci alapok is jelentősen bővültek.
Az elmúlt hónapok vesztesei a részvényalapok. A globális részvénypiacokon 2009-ben tapasztalt szárnyalás már az első negyedévben lassult némileg - bár a hazai részvény- és kötvénypiacok akkor még jelentősen nőttek -, a második negyedév pedig meghozta az egy éve Damoklész kardjaként lebegő tőkepiaci korrekciót. A hozamok mérséklődtek, sőt jellemzően negatívba billentek, leszámítva a pénzpiaci, az ingatlan- és a származtatott alapokat. A befektetők 5,6 milliárd forintot kivontak, a piaci teljesítmények pedig 1,6 milliárd forint veszteséget hoztak, így augusztusban összesen 1,9 százalékkal csökkent a részvényalapok vagyona. De, mint az a bevezetőben is szerepelt, egy befektetést - különösen a kockázatos formákat - soha nem minősítenek a közelmúlt eseményei.
Napi felügyelet
Nemrég jelent meg, és máris nagyon népszerű a nyugat-európai alapkezelők körében az úgynevezett dinamikus eszközallokációs befektetés. A megváltozott piaci viszonyokra és az ügyfélelvárásra reagáló stratégia lényege, hogy az alapot kezelő szakemberek naponta - a tőzsdék aktuális teljesítményének függvényében - meghatározzák és változtatják, hogy az alap vagyonának mekkora része kerüljön részvénypiaci befektetésekbe. Pozitív piaci hangulat esetén viszonylag magas súlyt kaphatnak a részvényekhez kötődő befektetések, pesszimista időszakban pedig akár nulla százalékra is csökkenhet a kockázatosabb eszközök súlya. A rövid időn belül újraépíthető pozícióknak köszönhetően az így kezelt befektetések profitálnak az ígéretes helyzetekből, és nem veszítenek értékükből akkor sem, ha lejtmenetbe fordulnak a tőzsdék. Magyarországon először a Pioneer Alapkezelő Zrt. használta ezt a módszert egy nemrég kibocsátott tőkevédett származtatott alap menedzseléséhez.
ARANY
Örökké érték
Akár 10 százalékkal is nőtt mostanában az arany ára egy hónapon belül. Az Arany Világtanács (World Gold Council - WGC) szeptember közepén megjelentetett legfrissebb elemzése szerint a nemesfém immár tíz éve tartó töretlen árfolyam-emelkedése nem vezetett túlértékeléshez, és piaci buborékról sem beszélhetünk.
A történelem megmutatta, hogy a fizikai arany bármilyen körülmények között őrzi értékét. Összeomolhat a világgazdaság, bedőlhetnek a tőzsdék, vagy történhet globális társadalmi paradigmaváltás, az aranyrúdba fektetett megtakarítás soha nem fog kevesebbet érni, mint akkor, amikor a befektető megvásárolta. Soros György azonban arra figyelmeztetett a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy buborék van kialakulóban az arany piacán. Az üzletember szerint a nemesfém árfolyama nem drágulhat örökké, a nagy csúcsdöntéseket pedig visszaesés szokta követni. Azt azonban ő is elismerte, hogy ez nem jelenti azt, hogy később ne drágulhatna még tovább a nemesfém.
Az aranytermelők nemzetközi szervezetének tanulmánya ezzel ellentétben az arany árfolyamának hosszan tartó és folyamatos emelkedését prognosztizálja. A WGC szerint az aranyár alakulásának statisztikai jellemzői nem hasonlítanak más korábbi, az USA ingatlanpiacán, a Nasdaq technológiai szektorában vagy a japán részvénypiacon kialakult spekulatív buborékokra. Szerintük a nemesfém jegyzésének hosszú távú átlaga hasonló mintát követ, mint a részvénypiaci indexeké vagy az olajé.
Laskóy Ágnes, az Arteus Capital marketing- és kommunikációs igazgatója úgy véli, konzervatív befektetői hangulatban mindig előtérbe kerül az arany, miután a nemesfém még soha nem okozott csalódást. 2008-ban a dollár hirtelen esése, idén pedig az euró-dollár árfolyamának volatilitása vezetett „aranylázhoz".
- Az arany belső értéke nem egy ország gazdasági teljesítményétől függ, hanem a kitermelés árától, ez ma unciánként 650 dollár. Bár havi viszonylatban ingadozhat a nemesfém ára, de hosszú távon biztosan értékőrző befektetési forma. Aktuális becslések szerint öt éven belül az arany kereslete eléri az évi hatezer tonnát, tíz év távlatában pedig akár tízezer tonnára bővülhet. Ez azt jelenti, hogy 2020-ra az arany a jelenlegi árának négy-hétszeresét érheti - mondta el a szakember a Piac & Profitnak.
A WGC a jövőben kifejezetten a piac élénkülésére számít. A szövetség az elkövetkező tíz év folyamán a kínai aranykereslet megduplázódását várja, miután a Föld legnépesebb országa 2001-ben feloldotta a magánszemélyek számára addig tiltott befektetési célú aranyfelhalmozást. Az ázsiai ország 2009-re a világ második legnagyobb aranyfogyasztójává nőtte ki magát, de az egy főre jutó kereslet még jóval elmarad a nyugati világban mérttől. Keresletélénkítő hatása lehet a központi bankok aranytartalékolásról alkotott felfogásának is. Míg az 1980-as évek végétől két évtizeden át nettó eladóként léptek fel az aranypiacon, 2009 második negyedévétől fordult a trend: az indiai, az orosz, a kínai vagy a Fülöp-szigeteki jegybankok megjelentek vásárlóként. Az arany árfolyamának növekedésében a tanács fontos faktornak tekinti az ipari felhasználás újbóli erőre kapását is, valamint kisebb mértékben a nemesfém gyógyászati alkalmazását - írja sajtóközleményében a Magyar Aranypiac Kft.
De - hasonlóan más biztos megtakarításokhoz - az arany sem kecsegtet hatalmas extraprofittal. Elsősorban stabil értékállósága tette minden korban vonzóvá, hiszen a sárga fémbe befektetett összeg bármikor, bármilyen körülmények között tartja az értékét, legalább inflációkövető módon.
FÖLD
Jó biznisz keveseknek
Közeleg 2011. május elseje, amikor a külföldi természetes és jogi személyek magyarországi földvásárlási tilalmára vonatkozó moratórium lejár. Sokan ettől remélik, hogy a termőföldpiacon hirtelen megugrik a kereslet, és így az árak is, amelyek akár a jelenlegi két-háromszorosára is nőhetnek. A befektetési piacon ritkán társul a nagy nyereség mellé alacsony kockázat, ha viszont ez a szcenárió teljesül, a földpiaci befektetés egyszerre jelenthetne kimagasló hasznot és biztonságot. A kép azonban ennél árnyaltabb.
Tizenöt év óta folyamatosan nő a hazai termőföld ára, amely ma hektáronként 700 ezer és egymillió forint között szóródik. Aki jó áron tud ötven hektárnál nagyobb birtokot vásárolni, az méltán remélheti, hogy a piacnyitást követően a befektetése duplájához vagy - lévén nagyon kicsi a kínálat - annál is nagyobb összeghez juthat. A sokat ígérő lehetőséggel azonban csak egy nagyon szűk kör tud élni, köszönhetően a hatályos szabályozásnak.
- Magyarországon nemcsak a föld ára marad el az európai szinttől, hanem a tipikus birtokméret is, amely négy-öt hektár. A termőföld 98 százaléka tíz hektár alatti birtokokra oszlik, és csak fél százalékra tehető az ideális befektetési célpontnak tartott ötven hektárnál nagyobb terület, amelynek ára viszont elhelyezkedéstől függően harminc-negyvenmillió forint. Ez nem az átlagos kisbefektető piaca. Az ennél kisebb területek jövőbeli értékesíthetősége viszont kétséges. Az apró hányadok iránt elsősorban a helyi nagytulajdonosok érdeklődhetnek, akik az árakat értelemszerűen igyekeznek majd alacsonyan tartani. Ma egy tízhektáros tábla körülbelül nyolcmillió forintba kerül, ennél azonban jobb befektetés részvényt vásárolni. Abból könnyebb kiszállni, mint a földből - mondta el lapunknak Fűr Zoltán, a Földbróker.hu vezetője, aki szerint mind az árak, mind a tulajdoni hányad normalizálódását nehezítette a hatályos földtörvény, amely 1994 óta kizárja a jogi személyeket a földvásárlásból.
Pedig az üzleti szféra piacra lépése élénkítette volna a keresletet, az árakat, ami előbb-utóbb a gazdálkodási és befektetési szempontból is hatékony birtokméret kialakulásához vezetett volna. A jelenlegi helyzetben azonban a jórészt politikai kérdéssé torzult piacnyitás sem feltétlenül hoz átütő változást.
- A piac kettészakadhat. Az ötven hektár feletti birtokok időről időre akár többször is gazdát cserélhetnek egy szűk körön belül, míg a kínálat nagyobb részét jelentő kisebb termőföldek ára továbbra is stagnál. Az apró birtokok a külföldi befektetők számára sem vonzóak, a nagyobb táblák tulajdoni hányada pedig sok esetben kisebb betétekre osztott. A spekulatív célú vásárlás tehát nem lesz tömeges a moratórium feloldását követően sem - véli a szakértő.
Gazdálkodási szempontból viszont az 50 hektár is kicsi, szakértők szerint legalább 500 hektár hozhat biztonságos megélhetést. Ekkora területen válik lehetővé a diverzifikált mezőgazdasági munka, amely a gazdálkodót védi az időjárás viszontagságaitól vagy a termények árának hullámzásától. A befektetési céllal földet vásárló magánszemély azonban nem a mindennapi gazdálkodástól várja a megtérülést, hanem az eladástól vagy a bérbeadástól. A bérleti hozam a föld árának 2-5 százaléka között szóródik, ám szintén méretfüggő. A 20 hektárnál kisebb területet ugyanis bérbe adni sem könnyű, egy mezőgazdasági gép ugyanis ekkora egybefüggő földet művel meg egy nap alatt hatékonyan.
A földjükből megélni próbáló gazdáknak és a befektetőknek a moratórium sorsánál fontosabb kérdés a hatályos hazai szabály szakmai alapú módosítása. Ha a földtörvény akadályozná a spekulatív vásárlást, ám segítené a hazai gazdák tulajdonszerzését és az egészséges, mezőgazdasági tevékenységre alkalmas birtokméretek kialakulását, a befektető és a termelő egyaránt jól járna, függetlenül attól, hogy a piac nyitva áll a külföldiek előtt is.
