Mi lett a Jeremie-pénzekkel?

2010 májusában – hosszas előkészítés, jogi, adminisztrációs huzavona után – kezdte el befektetni a nyolc, pályázaton kiválasztott hazai alapkezelő az EU által rájuk bízott, összesen 45 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőkét mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (mkkv). Az e célra létrehozott pénzalapok tízéves lejáratra jöttek létre, azt követően menedzselőik másfél évet kaptak arra, hogy értékesítsék a portfóliójukban maradt befektetéseket, és lezárják az alapokat. A folyamat a végéhez közeledik, így – részben az érintett alapkezelők bevonásával – utánajártunk, hol tartunk ma.

A Jeremie-alapok befektetései között a legmagasabb arányban a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató, illetve az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások szerepeltek - derül ki a Piac & Profit legfrissebb, februári számából. Regionális megoszlás szerint messze kiemelkedett Észak-Magyarország és a Közép-Dunántúl, ahol 88, illetve 83 finanszírozott vállalkozás működött. Ezzel szemben mindössze 21, közép-magyarországi mkkv kapott Jeremie-tőkét, ami annak tudható be, hogy az e régióban székelő vállalkozásokat a nyolc alapból csak egy finanszírozhatta.

Kép: Pixabay

Ami az alapkezelőket illeti, a 13-22 százalék között szóródó éves hozamelvárásaik egy kivétellel nem teljesültek, kizárólag az Euroventures-nél dőlhetnek hátra elégedetten. Más kérdés, hogy a magyar állam a kockázatitőke-programok elindításával – a piaci finanszírozású tőkeprogramokkal, illetve az ebben a programban részt vevő piaci szereplők céljával szemben – nem elsősorban maximális hozamot akart elérni. Fontosabb volt, hogy megteremtse a programok indulásakor még igen kezdeti állapotban lévő kockázatitőke-piacot, létrehozza a kapcsolódó állami és piaci intézményrendszert, kialakítsa, megerősítse – tapasztalatban és kapacitásban – a különböző érintett szereplők (például alapkezelők) körét. Szintén fontos volt, hogy a potenciális célcsoport megismerje a kockázatitőketermékeket és kínált egyéb szolgáltatásokat.

Márpedig ezt a küldetést a program teljesítette, sikerült lökést adni a hazai startup-ok elterjedésének, valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Ennek ellenére még mindig van miben javulni. Változatlanul olyan alapkezelők vannak jelentős többségben, amelyek alkalmazottak egy tulajdonosi körben, amely lényegében a saját pénze mellé kap uniós forrást, amit a saját vagy a sajátjának tekintett cégekbe fektet. A klasszikus értelemben vett kockázatitőke-alapkezelés csak nagyon szűk körben valósult meg.

Ez a Jeremie-programok legnagyobb hiányossága. Márpedig amíg ez a befektetői szemlélet nem alakul ki, addig folyamatosan kevés valódi, üzleti alapon befektethető tőke lesz a hazai piacon, mert nem lesz olyan kitanult alapkezelői szakma, ami képes nagyobb volumenű pénzügyi forrásokat elérni és az azok felett rendelkező intézményi befektetői kört megszólítani.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo