2013 első félévében felerősödtek a digitális valuták szabályozását sürgető hangok. A fő indok általában az, hogy az új keletű pénzügyi tranzakciós rendszerek nem igénylik a bankok közvetítését, és akár névtelenséget is képesek biztosítani a feleknek, ezért akár olyan természetes és jogi személyek is igénybe tudják venni, akiknek takargatnivalójuk van az adó- és vámhivatalok vagy az igazságszolgáltatás előtt. Emiatt ezen rendszerek használóinak, és a kapcsolódó infrastruktúrák szolgáltatóinak megítélése manapság helytől és időtől függően változik.
„Érdekes megfigyelni, hogy olyan társaságok, amelyek egyik héten egyik országban még a kockázati tőke figyelmét bilincselik le, kicsivel később, kicsivel odébb már a hatóságok zaklatására számíthatnak. Aztán pedig fordul a kocka” – mondja Blummer Tamás, a magyar vállalkozásoknak bitcoin-szerverszolgáltatást kínáló cég, a Bits of Proof Zrt. alapítója, a Bitcoin nemzetközi fejlesztői közösségének képviselője.
Mivel a téma jogi státusza meglehetősen változékony, ezért egyre több nyilvános konferencia, illetve zárt meghívásos egyeztetés tűzi ki fő témájának a digitális valuták törvényi besorolását, esetleges szabályozását. Ezek közül is kirí súlyát tekintve az a még júniusban megrendezett kerekasztal, mely a Világbank „globális fórum törvényről, igazságszolgáltatásról és fejlődésről” (GFLJD) nevű tudásmegosztó szerveződésének rendszeres konferenciája keretében ült össze. Ebben képviseltette magát az amerikai jegybank szerepét betöltő FED, az Európai Központi Bank, az Egyesült Államok kincstára, és a Thomson Reuters hírügynökség is. A felsorolt illusztris intézmények sorából némiképp kilóg az Eltűnt Illetve Kihasznált Gyermekek Nemzetközi Központja, képviselőjük ugyancsak előadott a témáról.
A Bitcoin nem pénz?
A nyitóelőadása keretében az Európai Központi Bank képviselője megállapította, hogy a Bitcoin nem felel meg a pénz fogalmához kötődő három elvárás egyikének sem: nincs sem tranzakciós, sem értékmérő, illetve megtakarítási szerepe sem, ezért véleménye szerint még csak nem is pénz, nem kell tehát aggódni, hogy befolyásolná a pénzügyi rendszerek és az árfolyamok stabilitását. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyik pénzügyi szervezet szabályozása alá sem esik, ez pedig aggasztó, hiszen a bűnözők, a pénzmosók és a csalók használhatják fizetéshez. Noha ez utóbbi állítása is már ellentmond korábbi véleményének, miszerint a Bitcoin nem tud tranzakciós eszköz lenni, mégsem ez a legnagyobb ellentmondás: az Európai Központi Bank ugyanis – bár a Bitcoin szerinte nem pénz – fenntartja magának az illetőségét a szabályozásra.
A FED képviselője megengedőbb volt a virtuális pénzekkel szemben, elsősorban kérdések formájában megközelítve a témát, és kilyukadva a végső megállapításra: vajon szükség lesz-e hitelező jellegű intézményre a Bitcoin – vagy más digitális valuta – által uralt érában?
Igazodni kell a pénzmosás elleni törvényekhez
Az Amerikai Egyesült Államok kincstárának terrorizmus finanszírozási és pénzügyi bűnözési stratégiai hivatalának képviselője szerint a digitális valuták használói pénzközvetítési szerepet valósítanak meg, így a pénzmosás elleni törvény hatálya alá kell essenek, és szükséges, hogy azok elvárásaihoz igazodjanak. Szükséges tehát használóinak azonosíthatósága és bizonyos méret fölött a tranzakciók bejelentése. Ugyanakkor a prezentáció szerint a digitális valuták nem feltétlenül jelentenek nagyobb kockázatot, mint a hagyományos fizetési rendszerek. Végül példákat mutatott olyan fizetési eljárásokra, melyeknek gyermekpornó, tiltott szerencsejáték, illetve illetéktelen pénzintézeti tevékenység volt a célja, és a pénzmosás elleni törvény alkalmazásával felgöngyölíthető volt.
„Némiképp meglepő, hogy a hagyományos, tehát nem Bitcoin hálózatban elkövetett, és mindettől függetlenül sajnos mai napig virágzó bűncselekményekkel riogatva igyekeznek a hatóságok alátámasztani a digitális valuták túlszabályozásának szükségességét.” – vélekedik Blummer Tamás. „Ugyanakkor nem világos, hogy a technológia ismeretének hiánya szüli az ellentmondásos megállapításokat, vagy tudatosan értelmezik félre a digitális valuta kínálta lehetőségeket a kontroll kiterjesztésében érdekelt hivatalnokok.” – veti fel Blummer. „Mindenesetre, ha lenne olyan ország – és Magyarország erre tökéletesen alkalmas – amelyik hajlandó az uralkodó pénzügyi doktrínáknál progresszívebben viszonyulni a digitális valutákhoz, az magához vonzaná ezeknek a fejlesztői közösségeknek a vállalkozásait, és a hagyományos és a digitális valuták között szükséges interfészeket, ha úgy tetszik tőzsdéket. Ezek a vállalkozások jelenleg természetszerűen ki vannak téve a lobbiharcok okán a pénzügyi szervezetek zaklatásának világszerte, holott magát a digitális valuták tranzakciós elvét senki sem támadja, és azt maguk is elismerik, hogy ez a jövő.”
Esélyek, aggályok
Hogy a digitális valuták, fogják képezni a következő évek pénzügyi innovációjának fő sodrát, azt a hatóságok sem vitatják: az említett konferencián az amerikai pénzügyminisztérium pénzmosás elleni küzdelemért felelős intézményének (FinCEN) vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyára sokkal több lehetőség és potenciál rejlik a digitális valutákban, mint amennyire félnünk kell tőlük. A hatóságok elsődleges feladata tehát nem az, hogy törvénytelennek kiáltsák ki ezeket a rendszereket, hanem az, hogy távol tartsák tőlük azokat, akik törvénytelen célokra használnák fel - áll a Bits of Proof Zrt. összeállításában.
