Ki jut a pénzéhez?

Alig három százalékkal nőtt a határidőben fizetők aránya, de még ennek a parányi javulásnak sem örülhetünk. A Dun & Bradstreet (D&B) fizetési tapasztalat programja szerint ugyanis ezzel egy időben nőttek a fizetési késedelmek. Vagyis a cégek a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt szigorítottak a fizetési paramétereken, és több esetben kérnek előre fizetést, vagy határoznak meg rövidebb határidőket, ezért csökken a késve teljesítések aránya.

2011. november 22.

Piac&Profit

Az önkéntes csatlakozáson alapuló díjmentes Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból – mely évente több mint 1,5 millió számlát dolgoz fel – az derül ki, hogy ma a cégek átlagosan 29 napos fizetési határidővel egyenlítik ki számláikat. A fizetési határidő a számlán szereplő napok száma, amíg a kiállító cég hajlandó várni a pénz beérkezéséig. Ez a szám minimálisan, de csökkent az elmúlt évben, mivel 2010-ben a cégek több mint 30 napra fizettek. A legnagyobb fizetési határidővel a papíriparban, az építőiparban és a gépiparban tevékenykedő cégek esetén kell számolni, ahol a papíripari cégek esetén a fizetési határidő megközelíti az 50 napot is, a másik két szektorban pedig 30 és 40 nap körül mozog. (Az Atradius Fizetési Szokások Barométere nevű tanulmány szerint a nagyvállalati fizetések 90, míg a teljes vállalatközi fizetések 80 százaléka épül halasztott fizetésre.)

A csökkenő fizetési határidőkből nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy javul a magyar számlafizetési fegyelem. Ahhoz, hogy átlátható képet kapjunk a gazdaság alakulásáról, a számlakiegyenlítések határidejét együtt kell vizsgálnunk a késedelmekkel. A késedelmek alakulását megfigyelve azt láthatjuk, hogy azok sajnos nőnek. Ez arra utal, hogy a több határidőben kiegyenlített számla nem a fizetési morál javulásának, hanem annak következménye lehet, hogy a fizetési feltételek szigorodtak. Míg 2011 első 10 hónapjában 22 nap körül volt az átlagos késedelem, addig 2010 azonos időszakban még 19-20 nap körül mozgott. Nem meglepő módon a gazdasági helyzet által sújtott iparágakban (mint például ingatlanügyletek, építőipar, gépjármű-kereskedelem) a legmagasabb a fizetési késedelem. (Száz cégből több mint három megszűnik egy éven belül fizetésképtelenség miatt Magyarországon.)

A fizetési határidők és a számlakiegyenlítési késedelmek összege azt jelzi, hány napot kell egy vállalkozásnak várni számlája kiállítása után, hogy pénzéhez jusson. A Bisnode fizetési tapasztalat program szerint a pénzhez jutási idő ma átlagosan Magyarországon 50 nap, de vannak olyan iparágak, amelyekben jóval tovább kell várni. Papíripari vagy építőipari szereplőknek, utólagos fizetést engedélyezők átlagosan több mint 70 nap után jutnak pénzükhöz. Keleti József a Bisnode csoport ország igazgatója arra a tendenciára világít rá, hogy azon vállalkozások, melyek jó működnek és nem küzdenek problémákkal, még meg tudnak felelni a szigorodó fizetési feltételeknek, míg a nehéz helyzetben lévő cégek egyre nagyon fizetési késedelmekbe kénytelenek esni, azaz a cégvilág fizetési képesség területén kezd szétszakadni.

2011-et összehasonlítva 2010-zel sajnos az extrém – 90 napos – késések aránya is nő, ami nem meglepő, mivel folyamatosan emelkedik a felszámolással vagy csőddel megszűnő, azaz fizetésképtelenné váló cégek aránya. Ha egy cég 90 nappal a határidő után sem fizeti ki utalásos számláját, akkor nagy valószínűséggel finanszírozási problémákkal küzd. Már késő akkor reagálni erre a tényre, amikor az adott vállalkozás nem fizeti ki kötelezettségeit. Ma már a szerződéskötés előtt érdemes ellenőrizni, hogy adott vállalkozás mekkora késedelemmel, milyen fegyelemmel fizet, és ez alapján kell alakítani a fizetési feltételeket, előleget kérni, illetve több biztosítékot beépíteni a szerződésbe. (Az idei első kilenc hónapjában 30 százalékkal nőttek a fizetésképtelenségi eljárások.)

Véleményvezér