Pánikhelyzet hatására jelentősen megnőhet a folyószámlákról felvett készpénz mennyisége, hozzáadódva a már korábban is készpénzben tartott „elfekvő" tartalékok összegéhez - ezt a válságnak kitett európai országok a saját bőrükön is megtapasztalhatták. Itthon az MNB év eleji jelentése szerint tavaly az utolsó negyedévben 14 százalékkal nőtt a forgalomban levő bankjegyek értéke, ami a GDP-hez viszonyítva történelmi csúcs. A jegybank ezt a nyugdíjpénztári reálhozam el nem költött részével és lakossági euró-eladásokkal magyarázza, mások a lakossági bizalom megingásának jelét látják benne.
A probléma megoldására egyes uniós országokban a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom visszaállítása és a gazdaság minél hatékonyabb ellenőrzése érdekében határozottan korlátozni kezdték a készpénzforgalmat. A viszonylag gyors elértéktelenedés és a szigorodó szabályozások eredményeképpen a készpénz a jövőben még kevésbé fogja tudni betölteni a biztonsági tartalék szerepét.
A bizonytalanság a készpénznek kedvez
Az utóbbi években uniószerte egyre erősebben korlátozzák a készpénzforgalmat, így várható, hogy a jövőben további országokban léptetnek életbe hasonló intézkedéseket. Spanyolországban, például, banki automatából legfeljebb 100 eurót lehet felvenni, ami egyszerre akadályozza a visszaéléseket és a tulajdonos pénzhez jutását. Franciaországban a készpénzes fizetés felső határa már több éve 450 euró, miközben a széfekben sok, immár egyre nehezebben átváltható 500 eurós bankjegy is lapulhat. Olaszországban idén június 1. óta 999 eurós értékhatárig lehet csak készpénzben fizetni. Magyarországon a készpénzforgalom korlátozása a vállalati pénzmozgás szabályozásában, a pénztári törvényben jelent meg: 1,5 millió az a felső határ, amelyen belül a készpénzfizetés jóváhagyható. Magánszemélyek esetében nálunk egyelőre nincs ilyen korlátozás, de az európai uniós trendek egyértelműek. (Az Unió konzultációt indított a készpénz visszaszorításának elősegítése érdekében.)
Történelmi tapasztalat, hogy minél nagyobb a pénzügyi rendszerben az általános bizonytalanság, az emberek annál kevésbé merik a pénzüket bankban tartani. Ezzel nagy mennyiségű készpénz rekedhet a gazdasági folyamatokon kívül, így érthető, ha a kormányok arra törekednek, hogy az embereknél lévő pénzeszközök felett minél teljesebb ellenőrzést gyakoroljanak, hogy biztosítsák, nyomon követhessék, sőt, szükség esetén akár le is állíthassák a pénz áramlását. A Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. szakértőjének véleménye szerint hiába a pénzforgalom egyre virtuálisabbá válásának kényelme, az egyén anyagi biztonságérzete szempontjából ez a legkevésbé sem megnyugtató.
Milliárdos pazarlás a készpénzes fizetés
Ugyanakkor a készpénznek még mindig jelentős szerepe van a hazai fizetési forgalomban a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint. A vizsgálat a 2009-es adatok alapján készült, amelyek szerint Magyarországon összesen (a nagy értékű VIBER-átutalásokat nem számítva) 3,7 milliárd darab (421 716 milliárd forint) fizetési műveletet bonyolítottak le. Ennek 84,4 százaléka kötődött készpénzhez. A készpénz nemcsak a lakossági vásárlásoknál és a bérfizetéseknél, hanem a számlabefizetéseknél, a vállalatok egymás közötti fizetéseinél és az állami fizetéseknél is megjelent. Minden harmadik (összesen 100 millió darab) állami befizetés vagy kifizetés készpénz igénybevételével zajlott.
Pedig, ha az észak-európai országokhoz hasonlóan az elektronikus tranzakciók váltanák fel a készpénzes és papír alapú fizetéseket évente 106 milliárd forintot lehetne megtakarítani a jelentés szerint. Ebből mintegy 24 milliárd forint az állami fizetések racionalizálása jelentene, de a társadalmi megtakarítás is jelentős. A 3,7 milliárd darab fizetési művelet lebonyolítására a magyar társadalom (vállalatok, állam, háztartások összessége) 390 milliárd forintnak (a GDP 1,5 százalékának) megfelelő időt, energiát, anyagot, egyéb erőforrást fordított. A becslés szerint 106 milliárdos megtakarítás az MNB tanulmánya szerint abból ered, hogy az egyes fizetési módok költségszerkezete drasztikusan eltérő, lényegesen kisebb társadalmi költséggel lehet egy pótlólagos elektronikus fizetési műveletet lebonyolítani, mint egy készpénzes vagy papíralapú fizetést.
A készpénzmentesítés ellen hathat többek között a jegybank szakértői szerint a 2013-tól bevezetni tervezett tranzakciós illeték (itt olvashat róla bővebben) is, amely növelheti a készpénzhasználatot és erősítheti a rejtett gazdaságot. Mivel azonban az illeték felső korlátja végül igen alacsony lett az MNB álláspontja szerint nem lesz jelentős hatással a pénzforgalomra, valamint a fizetési és elszámolási rendszerek forgalmára. Ugyanakkor a magyar kormány tervei között is szerepel a készpénz forgalom visszaszorítása, ami élénkítheti a bankkártya piacot.
Rövid távon biztonságos
Azoknak, akik mindenképpen szeretnének kézzelfogható vagyoni eszközt a közelükben tudni, a készpénz rövid távon adhat némi biztonságérzetet, közben azonban olyan mértékben veszít értékéből, hogy tartása egyenesen pénzkidobás. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy a tapasztalat szerint a papíralapú devizák értéke hosszú távon a nullához tart" - világít rá Juhász Gergely, a Conclude Zrt. szakértője. - „Az elmúlt közel 70 évben a svájci frank 95, az amerikai dollár 98, a forint pedig 99,9 százalékot veszített értékéből az arannyal szemben. Ha pusztán az elfekvő készpénz átváltása a célunk, pénzpiaci befektetésekkel az értékvesztés egy része ugyan kiküszöbölhető, de az értékpapír hirtelen szükséghelyzetben nem nyújt kézzelfogható biztonságot. „Gazdasági csőd, világválság, pánikhelyzet esetén a tulajdonos gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra elveszítheti ellenőrzését befektetései felett, tehát az értékőrzés a biztonság rovására is mehet." Ezért is ugorhatott meg a szakértő szerint a kis címletű fizikai arany forgalma az elmúlt évben.
