Nemzetközi hírek
USA: Elfáradtak az amerikai részvénypiacok az öt napos emelkedésben, pénteken már enyhe mínuszbanzártak a fõbb részvényindexek (Dow -0,2%; S&P -0,1%; Nasdaq -0,1%). A kereskedés pozitív hangulatban indult, miután megjelent a Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe. Az amerikai fogyasztók bizalma a szeptemberi elõzetes adatok alapján a vártnál is nagyobb mértékben emelkedtek (70,2 pont). Az USA költségvetési hiánya augusztusban az elõrejelzéseknél kisebb, 111 milliárd dollár lett, az import árak pedig 15%-kal csökkentek tavaly augusztushoz képest. A FedEx az elemzõi várakozásokat meghaladó profitelõrejelzést tett közzé következõ negyedévére, aminek következtében 6,4%-ot emelkedett a szállítóvállalat részvényárfolyama. A JP Morgan pénteken bejelentette, hogy bõvíti a kereskedelmi ingatlanfinanszírozási üzletágát. A lépés meglepõ, mivel több bank jelentõs veszteségeket szenvedett el a kereskedelmi célú ingatlanokra nyújtott hiteleken. A bank 2010-tõl már nagy lehetõségeket lát a szegmensben. Joseph Stiglitz Nobel-díjas professzor szerint a bankok a Lehman-csõd elõtti idõszaknál is nagyobb bajban vannak, és az USA nem tudta kellõen stabilizálni a pénzügyi piacokat.
Olaj és arany: Az olaj ára pénteken gyors esésbe kezdett, és ma reggel már 68,5 dollár körül jár egy hordó kõolaj árfolyama. A benzinkészletek a csütörtöki jelentés alapján az 1983-mas maximum közelébe emelkedtek, ami arra utal, hogy az üzemanyag-fogyasztás lassul a nyári autózási szezon végével. Bár a kõolajkészletek jelentõsen csökkentek, a benzin iránti szûkülõ kereslet a finomítói aktivitásra, így az olaj iránti keresletre is visszahat. Az arany pénteken még folytatta emelkedését, és elõször zárt a lélektani 1.000 dolláros szint felett. Ma némi korrekció keretében a szintet visszatesztelte az árfolyam, miután a dollár erõsödött az euróval szemben.
Makrogazdaság: Ma az Eurózóna országainak júliusi összesített ipari termelésérõl kaphatunk információt. A tízéves amerikai államkötvények hozama 3,33%.
Távol-Kelet: Ázsiában vegyes a kép, Japán meredeken esik és egyedül a kínai index tudott a pozitív tartományban maradni (Nikkei -2,3%; Hang Seng -0,9%; Shanghai +0,8%; Kospi -1%). A jen továbbra is töretlenül erõsödik, ami ismét nagy csapást mért az exportorientált japán autógyártók és technológiai vállalatok árfolyamára. A Mazda árfolyama 3,8%-os, a Honda 3%-os mínuszban tartózkodik, a Sony pedig 2,6%-ot, a Canon 3,4%-ot esett. A bankok stabilitásába vetett hit is megingott a Nobel-díjas professzor szavai után. A Mitsubishi és a Sumitomo árfolyama 1%-kal, míg a Mizuhoé 2%-kal csökkent a ma reggeli kereskedésben.
Devizák: A dollár 5 napja tartó gyengülése megtorpant, és korrigálni kezdett az árfolyam. Az EUR/USD jelenleg 1,454. Elesett a 92-es támasz és a jen látványosan erõsödni tudott a dollárral szemben, és megközelítette a lélektani 90-es szintet. A forint enyhe gyengülést mutat az euróval szemben, hétfő reggel 274 forint fölé is gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama.
Határidõs piacok: A határidõs indexek Amerikában a pozitív tartományban tartózkodnak.
Erste Kommentár: Amerikai kormányzati körök és piaci megfigyelõk szerint az amerikai bankrendszerbe visszatért a válság elõtti kockázati étvágy. Ez egyrészrõl jó, mert az így generált pénzbõség segíti a gazdaság talpra állását, másrészrõl meg rossz, hiszen ugyanazok a problémák elõkerülhetnek, mint amelyek a válságot okozták (pl. újra elõtérbe került az értékpapírosítás). Nem is lenne ezzel olyan nagy baj, ha a szabályozói környezet gyökeresen megváltozott volna, de valójában ezen a fronton oly sok minden nem történt. Így félõ, hogy az USA bankjai újra belefutnak abba a hibába, mint korábban. A másik probléma, hogy a gazdaság továbbra is lejtmenetben van, annak ellenére, hogy a fellendülés jelei mutatkoznak, tehát a nagy kockázati étvágy talán egy kicsit korai. Szûkebb pátriánkat tekintve a helyzet nem ilyen rózsás. Ugyan sokat javult a kockázati megítélésünk - pl. már mintha nem is lenne szükségünk az IMF hitelre -, de egyelõre a mozgásterünk még mindig nagyon szûk. Erre jó példaként szolgál a recessziót elkerülõ, de nem takarékoskodó lengyel kormány, amely a múlt héten volt kényetlen szembenézni azzal a ténnyel, hogy a növekvõ hiányt a befektetõk nem szívesen finanszírozzák, még egy növekvõ gazdaságban sem.
Rövid Hírek
A kormány pénteken küldte el vitára a 2010-es költségvetés tervezetét a parlamentnek. A költségvetés fõbb pontjai a következõk: A hiánycél 1.060,6 milliárd forint és kiadás pedig a tervezett GDP 46%-a, ami elérheti a 26.300 milliárd forintot, miután a nominális GDP várhatóan 0,9%-kla csökken, a GDP deflátor pedig 2,9% lehet. Utóbbi azt jelenti, hogy az idei 4,5% után az infláció mértéke 4,1% lesz. Következésképp a központi költségvetés hiánya várhatóan 74,2%-ra nõ az idei 73,9%-ról. Úgy tûnik, a GDP növekedés konzervatív, míg a CPI erõs lefelé mutató kockázattal bír. Mivel az MSZP-s és az SZDSZ-es országgyûlési képviselõk támogatásukról biztosították a költségvetési tervet, valószínû, hogy a parlament megszavazza azt.
További tőzsdei információk és elemzések az Erste Befektetési Zrt. oldalán.
