Habár tévedni emberi dolog, egy-egy hibás döntés a megtakarítások esetében nemcsak bosszúságot, de anyagi veszteséget is okozhat. Érdemes ezért tisztában lenni a legfőbb buktatókkal, és azok elkerülésének lehetőségeivel.
„Sok év befektetési tapasztalata alapján azt látjuk, hogy a magyar befektetők körében a legáltalánosabb befektetési csapda, hogy rosszul mérik fel az egyéni kockázatvállalási szintjüket és a befektetés tervezett időtávját – mondta el Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója. – Túl óvatos és rövid távra szóló tervezés esetében értékes hozamoktól lehet elesni, míg ha túlbecsüljük tartalékainkat, illetve az időtávot, akkor olyan befektetési eszköz mellett dönthetünk, ami rövidebb távon csalódást fog okozni, mert nem úgy teljesít, ahogy azt elvárnánk. Ennek szélsőséges esete, amikor a nagyobb hozamot ígérő, ugyanakkor nagyobb árfolyam-ingadozásra hajlamos részvények esetében egy átmeneti visszaeséskor hirtelen szabadulni akarnak a befektetők a papírjaiktól, holott éppen ezzel realizálnak veszteséget” – hangsúlyozta a befektetési szakember.
Szintén nem lehet kizárólag a jó múltbéli hozamok alapján megtakarítást választani, hiszen ahogy kétszer nem lépünk ugyanabba a folyóba, a piacok sem mozognak kétszer tökéletesen egyformán, még akkor sem, ha bizonyos trendszerű folyamatokat a szakemberek próbálnak minél pontosabban meghatározni, előre jelezni. Ami pedig ránk, magyarokra nagyon jellemző, és a befektetési döntések során is nagyon jól megfigyelhető, az a hirtelen, inkább az érzelmeinkre, a napi hírekre, szóbeszédekre alapozott, semmint az alapos utánajárás után meghozott döntések.
Az alacsony kamatkörnyezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi szintnél jóval magasabb kamatokhoz szokott hazai befektetők továbbra is a korábbi kamatelvárásokat támasztják a megtakarításaikkal szemben, ezért akár túl sok kockázatos eszközt bevállalnak egyidejűleg. Különösen a hosszabb távra szóló megtakarítások esetében pedig az jelenthet látványos veszteséget, ha nem élünk az igénybe vehető adókedvezményekkel.
Ha valahol, akkor a pénzügyekben különösen igaz a mondás, miszerint az idő pénz. Minden tájékozódásra fordított idő, minden információ komoly forintokat eredményez. Ne sajnáljuk tehát az időt és fáradságot arra, hogy befektetési kérdésekben szakemberhez, banki tanácsadóhoz forduljunk. Számukra napi szinten feladat azoknak a gazdasági folyamatoknak a figyelése, amelyek a megfontolt befektetési döntésekhez szükségesek.
A legelső és egyik legfontosabb kiindulási pont mindenképpen a kockázati profil, azaz a megtakarítási cél, időtáv, gyakoriság pontos meghatározása. Ez alapján választható csak ki az a megtakarítási forma, amellyel az általunk kívánt eredmény valóban elérhető. Mindenképpen figyelembe kell venni az igénybe vehető adókedvezményeket is, mivel így a megtakarítással elért hozamot egyáltalán nem, vagy csak jóval kisebb mértékben terhelik levonások. De nem csak az elején, a kezdőlépésnél, hanem gyakorlatilag bármikor érdemes szakértőt bevonni – vagy akár teljes mértékben átengedni a döntést – a számunkra nehéz befektetési döntések esetén a hatékonyabb vagyonkezelés érdekében.
„Ma azt látjuk, hogy azok az alaptípusok – azaz a vegyes és az abszolút hozamú alapok – iránt növekszik egyre inkább a kereslet, amelyek egyetlen alappal a befektetési eszközök széles körét alkalmazzák, tehát már önmagukban is egy sokszínű portfóliót nyújtanak. Emellett a befektetők számára komoly előnyt jelenthet, ha befektetési szakemberek által aktívan kezelt megtakarítás mellett döntenek, mivel kényelmes hozzáférést nyújtanak a nemzetközi piacokhoz és magánbefektetőként nehezen elérhető eszközökhöz” – mondta el Zobor Zsuzsanna.
