Ez azonban nem jelentene trendfordulót. Akkor tudna erősödő trendbe kerülni a forint, ha a kormány világosan elmondaná, hogy nem készül a forint tudatos gyengítésére. A jelek azonban az utóbbi napokban mintha mást mutatnának. Az erőteljes fundamentális hírfolyam pedig a rövid távú pozitív korrekció esélyét is csökkenti.
A miniszterelnök úr ugyanis arról beszélt, hogy a devizahitelek miatt az ország nem tudja kihasználni a saját fizetőeszköz adta lehetőségeket. Ez pedig teljesen egyértelműen az azon való sajnálkozás, hogy nem tudja a kormány a devizahitelek miatt gyengíteni a forintot, pedig szeretné. Érdekes, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten viszont arról beszélt, hogy 285 forintos euró árfolyamra tervezték a költségvetést, és ez „horgonyul” szolgál: azaz, ha nagy az eltérés ettől, a kabinet közbe fog lépni Varga szerint. A kormányból tehát egymásnak ellentétes információk hangzottak el, azonban a forintgyengülésről szóló bejelentést mégiscsak a miniszterelnök tette, ezért a hazai fizetőeszköz is esni kezdett. Egyelőre nem látszik, miért is kellene tartósabban megfordulnia a forint gyengülő trendjének a fentiek fényében.
Orbán Viktor miniszterelnök egy tegnapi konferencián a következőket mondta: A kormány még az év első felében forintosítani szeretné a kis- és közép vállalatok devizahiteleit, de részleteket nem közölt. A kis- és közép vállalati szektor devizahitel állománya hozzávetőleg 1100 milliárd forint. Hozzátette, hogy a magyar gazdaság nem tudja kihasználni a saját valutájának meglétéből fakadó előnyöket a magas deviza hitelállomány miatt. E közben szerinte a magas hitelkamatokat is csökkenteni kellene, és egy programról beszélt, melynek segítségével a vállalkozások a jelenlegi 8-10%-nál olcsóbban juthatnának hitelekhez. Egy ilyen hitelezési program lényegében nem-konvencionális monetáris politika eszközök bevezetésének szándékát sugallja. Beszélt még arról, hogy a kormány célja, hogy a hazai tulajdoni hányad a bankszektorban elérje az 50%-ot (jelenleg messze alatta van), de konkrétumok ezzel kapcsolatban sem hangzottak el. A kormányzat oldaláról jövő nyilatkozatok nem tesznek jót az árfolyamnak. Mind a KKV-k hitelek átváltása, mind a saját valuta gazdaságélénkítésre való használásra való törekvés, mind az alacsonyabb kamatok a forint gyengülésének irányába hatnak.
A forint tartós és jelentős gyengülése ellenére az állampapírpiacon egyáltalán nincs pánik, bár az elmúlt hetekben a hosszabb hozamok némi emelkedést mutattak. Tegnap az ÁKK az 5-15 éves lejáratokon 1-2 bázispontos hozamnövekedést mért csupán, míg a rövidebb lejáratokon a hozamok enyhe csökkenése volt domináns. A nemzetközi devizapiacon az EUR/USD árfolyamában kismértékű csökkenés volt tapasztalható. Fontos makroadatok hiányában nyugodt kereskedés jellemezte a tegnapi devizapiacot. Az árfolyam 1,3046-ról 1,3034-re csökkent.
A tegnapi kereskedés nagy részében a negatív tartományban mozogtak a vezető tengerentúli indexek, egyedül a Dow tudott enyhe pluszban zárni. (A Dow Jones-ban két éve nem láthattunk ilyen hosszú nyerő szériát). Az S&P500 indexben véget ért a hét napja tartó rally (Dow 0,02%, Nasdaq -0,33%, S&P500 -0,27%). Vegyes mozgások voltak tegnap a nyugat-európai börzéken, egészen zárásig nem alakult ki egyértelmű irány (FTSE100 0,11%, DAX -0,23%, CAC40 0,1%). Spanyolország 5,83 milliárd euró értékben adott el kincstárjegyet, a várt 5,5 milliárd euróval szemben. A hozamok tovább csökkentek. Ázsiában a Nikkei 0,61%-ot, a Hang Seng szintén 0,61%-ot, a Shanghai index pedig 0,94%-ot veszített értékéből a reggeli kereskedés során. Az árupiacon pár napnyi oldalazás után hirtelen emelkedett tegnap az arany árfolyama, a nyitó 1581,33-ról 1592,80-re változott.
Szintén emelkedés jellemeze az olaj piacát, melynek árfolyama 91,94 dollárról 92,54 dollárra nőtt. Vegyes képet mutatnak a határidős indexek ma reggel.
