Az elmúlt egy hónapban egyébként egy „zászlószerű” alakzat kezdett kibontakozni a grafikonon, ami akár további forintgyengülést is jelenthet. Azonban a forint továbbra is túladott (azaz az euró túlvett), ez pedig kissé gyengíti az alakzat „erejét”. Nagyon sok függ attól, hogy milyen magyar politikusi, jegybanki nyilatkozatok látnak napvilágot a közeljövőben, mert ezek a nyilatkozatok a technikai képből levonható következetéseket nagyban átrajzolhatják.
A héten a legfontosabb hazai esemény az új monetáris tanács első kamatdöntése lesz. A keddi ülésen újabb 25 bázispontos kamatvágás várható, amivel az alapkamat soha nem látott szintre, 5 százalékra csökkenhet. Az infláció évek óta első ízben a 3 százalékos cél alá került februárban, így az eddigi csökkentéseket figyelembe véve furcsa lenne, ha itt állna meg a tanács. Ráadásul az új alelnök, Balog Ádám a napokban nem is annyira burkoltan bejelentette a jövő keddi kamatdöntés kimenetelét, mikor a forintgyengülésre reagált. Az új, nem konvencionális eszközökkel kapcsolatban konkrét bejelentést még várhatóan nem fogunk hallani, de a Bank of England „funding for lending” programjával kapcsolatban a jegybank már most tehet valamilyen utalást. Az új inflációs jelentés előrejelzései szintén érdekesek lehetnek.
Varga Mihály reggel megjelent interjújában igen sok mindent érint a magyar gazdasággal kapcsolatban. A forint árfolyamát is érintették a beszélgetésben, és az új miniszter újfent megerősítette: nem akar gyengébb forintot a kormány. A forint mellett a devizahitelekkel kapcsolatban viszonylag piacnyugtató információk hangzottak el (csak olyan eszközt lehet alkalmazni, amelyek az elmúlt években már bevezetésre kerültek), míg a költségvetéssel kapcsolatban a miniszter továbbra is optimista: szerinte egyelőre nem kell kiigazító csomagon gondolkodni. Az MNB-vel kapcsolatban azonban már érdekesebbek voltak a miniszter szavai, hiszen arról beszélt, hogy a jegybanknak jobban be kellene avatkoznia a vállalati kötvénypiacon, illetve az állampapír piacon. Az interjú összességében várhatóan nem lesz lényeges hatással a piacra. Az állampapírpiacon pénteken némi hozamemelkedést mért az ÁKK.
Nemzetközi helyzetkép:
A nemzetközi devizapiacon pénteken erősödni tudott az euró a dollárral szemben. Az EURUSD értéke 1,2899-ről 1,2929-re emelkedett, annak ellenére is, hogy a németországi IFO index a vártnál gyengébb lett. Az euró ma reggel további erősödést mutat a dollárral szemben, miután Ciprus problémáit sikerült rendezni. Jó hangulatban telt a hét utolsó kereskedési napja a tengerentúli börzéken, a nap végéig emelkedtek az indexek (Dow 0,63%, Nasdaq 0,7%, S&P500 0,72%). Vegyesen zártak pénteken az európai piacok, nagy mozgások nem voltak (FTSE100 0,07%, DAX -0,27%, CAC40 -0,13%). Ázsiában ma a Nikkei 1,68%-ot, a Hang Seng 0,57%-ot emelkedett, miközben a Shanghai index értéke nem változott érdemben. Fontosabb makroadat ma reggel nem jelent meg a Távol-Keleten. Az árupiacon a WTI típusú kőolaj ára 94,16 dollárra nőtt ma reggel a ciprusi megállapodás után, míg az arany 1,607 dolláron stagnált. Várható, hogy az olaj ára tovább nő az elmúlt hetek gyengülése után, míg az arany esetében a megnyugodó kedélyek miatt valószínűleg csökkenhet a kurzus. Mind az amerikai, mind az európai határidős indexek pluszban vannak ma reggel.
Friss hazai és nemzetközi hírek:
Vasárnap éjszaka megszületett a ciprusi megállapodás, az egyezség értelmében felszámolják a Popular Bankot (Laiki), és az ott található 100 ezer eurónál kisebb betéteket áthelyezik a Bank of Cyprus-ba. A 100 ezer eurónál nagyobb, nem biztosított betéteket pedig befagyasztják, és ezekből fizetik az adósságokat. A betétesek veszteségei akár a 40%-ot is elérhetik.