A következő években – ha a megfelelő feltételek adottak – a közép- és kelet-európai régió gazdasági növekedése meghaladja majd a főbb nyugat-európai országokét. Ezt az újraéledő növekedést nagy valószínűséggel inkább a beruházások, semmint a fogyasztás hajtja majd, mivel szükség van az elavult infrastruktúrák korszerűsítésére és a fejlett technológiák bevezetésére. Ez az egyik legfontosabb megállapítása az UniCredit CEE Strategic Analysis közép- és kelet-európai vállalati hitelezésről készített elemzésének. Következésképpen a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a hitelezés gyorsulása is várható.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
A bankok számára kihívást jelent majd, hogy megfelelően reagáljanak a kibontakozó ügyféligényekre, mivel a KKE-régió gazdasága továbbra is nagymértékben támaszkodik banki finanszírozásra. Néhány specifikus szegmens, mint például a kis- és középvállalati hitelezés, a kereskedelemfinanszírozás és a testre szabott fogyasztási hitelek azonnali cselekvést igényelnek a bankoktól.
Javul az üzleti környezet
„Az Európai Monetáris Unió válsága ellenére Közép- és Kelet-Európa hosszú távú potenciálja változatlan maradt. A ‘gazdasági konvergencia’ tovább folytatódik, melyet a régiós infrastruktúra és az intézményi környezet szükséges fejlesztése is támogat” – mondta Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője. Az egy főre jutó GDP például még mindig mintegy egyharmada az euróövezet átlagának. Így Közép- és Kelet-Európa felzárkózási lehetőségei továbbra is jelentősek, és a versenyképességi mutatók javulása, amelyek már megelőzték Latin-Amerikáét, tovább erősíti a régió a növekedési pályáját.
Nőhet a külföldi tőkebefektetés
„Az elmúlt években bekövetkezett visszaesés után a közvetlen külföldi tőkebefektetések fokozatos visszatérése, 2020-ig megduplázódása várható. Ezek a friss tőkebeáramlások azonban, a korábbiakkal összevetve, fenntarthatóbb projektekben öltenek testet” – mutatott rá Gianni Franco Papa.
Abból a szempontból, hogy mennyire könnyű üzleti vállalkozást folytatni (Doing Business) a régióban, nyilvánvalóan nagy a különbség az egyes országok között, a legkedvezőbb a környezet a balti államokban, Szlovéniában és Szlovákiában. A Világbank felmérése szerint a hitelhez jutás viszonylag könnyű mindenütt, míg az egyéb kritériumok – az „építési engedélyektől” kezdve a „csődhatározatig” – több figyelmet érdemelnek. Azonban számos közép- és kelet-európai ország Európai Unióhoz, illetve az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozása tovább javítja majd az üzleti környezetet a régióban a következő években.
Hasonlóképpen a külkereskedelem marad a gazdasági teljesítmény fő motorja a közép- és kelet-európai országokban, ahol az öt legfontosabb kereskedelmi partner Németország, Oroszország, Olaszország, Kína és Hollandia. Ugyanakkor a Nyugat-Európával való szoros kapcsolat a sebezhetőség egyik forrása is, legalábbis egyes közép- és kelet-európai országok számára.
Javuló hitelezési hajlandóság és vállalati hitelfeltételek
A várhatóan erősödő kereslet hatására a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a hitelezés is gyorsul. „2013 első három hónapjában a kereslet dinamikájára adott válaszként a legtöbb szegmensben tovább javult a hitelezési hajlandóság és a hitelfeltételek” – állapította meg Aurelio Maccario, az UniCredit Group Strategic Planning vezetője az IIF rendszeres felmérése alapján.
Mit mutatnak az adatok?
A hitelezési penetráció jelenlegi adatai is alátámasztják a közép- és kelet-európai bankszektor közép- és hosszú távú potenciálját. Az Európai Monetáris Unióban a vállalatoknak nyújtott hitelek átlagosan a GDP 48 százalékát tették ki 2012-ben, míg Lengyelországban csak 16, a Cseh Köztársaságban 22, Oroszországban 28, Törökországban pedig 31 százalékát. A lakosságnak nyújtott lakáscélú hitelek az EMU-ban a GDP 40 százalékát tették ki, míg Oroszországban csak a GDP 3 százalékát, Törökországban 6, Lengyelországban 20, a Cseh Köztársaságban pedig 21 százalékát. Ezzel együtt a közép- és kelet-európai lakossági piac potenciáljában nemcsak hitelezési lehetőségeket kell látni, hanem betétgyűjtést és banki szolgáltatások igénybevételét is, mely utóbbi kettő kevésbé kiforrott, mint Nyugat-Európában.
A vállalati hitelezés várhatóan gyorsabb ütemben növekszik majd, mint a fogyasztási hitelek, a kumulált átlagnövekedés Délkelet-Európában 2013 és 2015 között a 7,1 százalékot, 2016 és 2020 között pedig a 9,6 százalékot is elérheti. Ezzel szemben a fogyasztási és lakáscélú hitelek a várakozások szerint hosszabb távon nyernek lendületet mind Közép-, mind Délkelet-Európában. Törökországban és Oroszországban a lakossági hitelezés növekedése összességében meg fogja haladni a vállalati hitelezés dinamizmusát.
A kis- és középvállalkozói szektort a fókuszban
„Tekintve, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a közép- és kelet-európai gazdaságokban, a banki finanszírozás egyik fókuszpontjába a kis- és középvállalkozásokat kell állítani – érvelt Aurelio Maccario. – Az uniós támogatással nyújtott hitelek, valamint a társfinanszírozási forma nagyon eredményesnek bizonyult a kkv-k megfelelő forrásokkal való ellátásában, miután a kis- és középvállalkozások egyúttal az egyik legkockázatosabb szegmens” – tette hozzá.
Az idén sem lesz jobb a bankoknak
Közép-Kelet-Európa bankszektorának helyzete stabilizálódott, de a régió bankjai – a románok kivételével – még mindig a belső racionalizálásra helyezik a hangsúlyt, a külső környezettől ugyanis nem sok jót várnak – derült ki a KPMG száz régiós bankvezetőt megkérdező felméréséből. Az egyes országok között a kiindulópont tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak, néhány országban még tavaly is megfelelő volt a bankok nyereségessége.
A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Unió Strukturális Alapjaiból 180 milliárd euró forrás érkezett a közép- és kelet-európai régióba. Hasonló összeg állhat rendelkezésre a 2014-2020 közötti években is. Mivel az EU általában a projekt értékének csak 50-85 százalékát finanszírozza, a kereskedelmi bankok kulcsszerepet játszanak a kiegészítő források biztosításában.
Emellett a Világbank, az EIB és az EBRD további 30 milliárd euróval kötelezte el magát a közép- és kelet, valamint a délkelet-európai országok növekedésének a támogatására, amellyel olyan kiemelt területeket kívánnak támogatni, mint a kis- és középvállalkozások, a megújuló energia, az energiahatékonyság és az innováció. Végső soron a közép- és kelet-európai gazdasági növekedés gyorsulása a javuló belföldi versenyképességből ered majd, amelynek a dinamikáját ismét a törvényalkotók, a nemzetközi pénzügyi intézmények és a bankok együttműködése határozza majd meg.
