Az új kereskedési rendszerre, a Xetrára várhatóan az év utolsó heteinek egyikében állnak majd át a tőzsdetagok, bár a konkrét időpontot még nem jelölték ki – mondta el lapunknak Körmöczi Dániel, a KBC Securities intézményi üzletágának igazgatója. Az ezzel összefüggő fejlesztések várhatóan nyáron indulnak, az azonban már látszik, hogy a platform cseréje cégenként 10–50 millió forintos beruházást jelent majd a tőzsdetag méretétől, a kapcsolódó fejlesztésektől függően.
Ez az összeg, az évek óta zsugorodó piacon komoly megterhelés a brókercégeknek, különösen a kisebb szolgáltatóknak, mert számukra lehet a legnagyobb kérdés az, hogy biztosítható lesz-e majd a megtérülés. Így a KBC igazgatója arra számít, hogy akár 5-6 vállalkozás is távozhat a tagok közül. „Lesznek, akik a fejlesztésbe bele sem vágnak, de olyanok is, akik vállalják a váltást, ám ha nem lesz a piacon markáns pozitív változás, egy későbbi időszakban szüntetik meg a direkt tőzsdetagságot" – emelte ki a szakember.
Mindezzel párhuzamosan Körmöczi Dániel szerint alapvetően változik a cégek közötti kapcsolat is. A kisebb vállalkozások a piacon maradnak, azonban egy versenyképes alternatíva keretében, a saját fejlesztések helyett mind többen vásárolnak majd komplex (akár a letétkezelésig terjedő) szolgáltatásokat a nagyobbaktól, illetve kapcsolódnak azok rendszeréhez. Ez számukra is lehetőséget jelenthet arra, hogy eredményességük megőrzése mellett képesek legyenek alkalmazkodni a piaci változásokhoz.
Hozhat-e pluszforgalmat a Xetra?
Az új rendszer bevezetésének elvileg lehetne forgalomnövelő hatása, ha számítani lehetne arra, hogy új tagok jelennek meg a piacon. Erre azonban a KBC Securities igazgatója rövid távon kevés reményt lát. Azok ugyanis, akik érdeklődtek a térség iránt, már jelen vannak. Ráadásul, az elmúlt években épp ellentétes tendencia volt tapasztalható: a forgalom erőteljes esése miatt több nagy szereplő hagyta el a régiót.
Kedvezően hathat ugyanakkor a folyamatokra a Xetra rendszerhez kapcsolódó, a közeljövőben várható árjegyzői rendszer, amely pluszforgalmat és likviditást adhat a BÉT-en jegyzett részvényeknek – szögezte le a szakember.
Ahhoz, hogy a Budapest Értéktőzsde markánsan jól teljesítsen, fellendülő gazdaságra, új kibocsátásokra, a befektetők fantáziáját megmozgató történetekre lenne szükség. Körmöczi Dániel szerint azonban a közeljövőben inkább a piac lassú felépülésére érdemes számítani, amelyet a kamatkörnyezet alakulása támogathat: az alacsony kamatok egyre inkább a részvénypiacok felé irányítják a befektetők figyelmét.
A kereskedési rendszer cseréje mellett új, tőzsdén kívüli piac indítása is szerepel a tervek között a Budapesti Értéktőzsdén. Ide a most formálódó elképzelések szerint a hivatalos piacon elvártnál lényegesen lazább feltételek mellett vezetnék be a papírokat. Mind a tőkére, mind a közkézhányadra, mind a tájékoztatásra vonatkozóan mérsékeltebb elvárásokat fogalmaznának meg. A kereskedést azonban a tőzsdei rendszeren bonyolítanák, s az árközlés és az elszámolás is a BÉT-en megszokotthoz hasonló lenne.
Ez a piac lehetőséget adna a kisebb cégeknek is arra, hogy megismerkedjenek a nyilvános piaccal, s a későbbiekben ennek köszönhetően élhessenek a tőkepiaci forrásbevonás lehetőségével. A konkrét feltételekről, az indulás várható időpontjáról elindultak az egyeztetések – jelezte Körmöczi Dániel.
