A statisztikák világszerte azt mutatják, hogy az összes bejelentett káresemény 14 százalékában biztosítási csalás történik. Hazánkban a jogosulatlan kárkifizetések több tízmilliárd forintot tesznek ki évente. Az ügyfelek gyakran végig sem gondolják, hogy a biztosítási csalás bűncselekmény, és ha a biztosító feljelentést tesz, annak Magyarországon akár 10 évig terjedő szabadságvesztés is lehet a következménye.
Ki a károsult?
„A legtöbb biztosított úgy tekint a biztosítási csalásra, mint olyan bűncselekményre, ahol nincsenek áldozatok, hiszen gazdasági veszteség egyedül a biztosítótársaságokat éri. Ez a nézőpont azonban távolról sem helyes. A biztosítási csalások valamennyiünket érintenek. A biztosítók világszerte komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a biztosítási csalásokat minden esetben leleplezzék.
Ennek kézenfekvő oka van. Ha a csalások felderítetlenül maradnának, elkerülhetetlen lenne a biztosítási díjak emelkedése. A biztosítási matematikusok ugyanis kénytelenek lennének az ilyen soha meg nem történt balesetekre, illetve a súlyosabbnak beállított balesetekre kifizetett kártérítési összegeket is számításba venni." - mondja Horváth László, a Generali biztosításvizsgálati csoportjának vezetője.
Már nem "lopják" a Suzukit
A statisztikák világszerte azt mutatják, hogy a biztosítási csalásokkal leginkább érintett üzletág a gépjármű-biztosítási terültet. Habár a gépjármű-biztosításoknál a csalások előfordulása nem köthető kifejezetten márkákhoz, az értékesebbek, mint a Mercedes, Volkswagen, BMW vagy Audi más gépjárműtípusokkal összehasonlítva gyakrabban bukkannak fel a biztosítási csalások aktáiban, mivel a drágább gépjárműtípusok esetén a kifizetett kárösszegek is nagyobbak.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az olcsóbb márkákkal nem követnek el csalásokat. Magyarországon a Suzuki személygépkocsikhoz köthető esetek száma volt az egyik legkiemelkedőbb. 1994 végétől 2 év alatt 500 casco lopáskárt jelentettek be biztosítótársaságunknál Suzuki személygépkocsikra. 1995-ben már 6 százalék volt a lopásgyakoriság ezekre az autókra. A biztosító vizsgálati csoportja a rendőrséggel együttműködve vizsgálta a gyanús eseteket, mely során kiderült, hogy a legtöbb alkalommal fiktív autólopásokról volt szó. Sokszor a gépjárművet a tulajdonos tudtával/ megbízásából külföldre vitték, és ezt követően jelentették be a lopáskárt. A rendőrség 60 fő gyanúsított ellen csalás miatt folytatott eljárást, melynek során az „ellopott" járművek 10 százalékát megtalálták és visszaszállították külföldről. 1997-re a Suzuki márkájú autók lopásgyakorisága 6 százalékról 1 százalékra csökkent!" - mondja Horváth László.
Megrendezve
A gépjármű-biztosítási csalások leggyakoribb esetei megrendezett autóbalesetek, valós balesetek bekövetkezése után visszamenőleges időponttal megkísérelt biztosítási szerződéskötések, fiktív gépjármű javítási számlák benyújtásai, illetve a jogos igénynél magasabb összegű kártérítés igénylések. A régiós tulajdonos, a Generali PPF Holding (GPH) társaságai azonban sikeresen veszik fel a küzdelmet a csalások ellen. A nemzetközi együttműködésnek és a legjobb gyakorlati fogások csoportszintű megosztásának köszönhetően a biztosítási csalásokat napjainkban sokkal hatékonyabban derítik fel, mint korábban. A csehországi Česká Pojišťovna például éves szinten több mint 9 millió euró összértékű biztosítási csalást leplez le, a Generali Slovensko pedig havonta átlagosan közel 300 gyanús biztosítási eseményt vizsgál Szlovákiában. A magyarországi vizsgálati csoport 2008-ban több mint 200 biztosítási csalást derített fel, és a jogalap nélküli, elutasított kárigények összértéke 550 millió forintot (2 millió euró) tett ki.
A vagyonbiztosítások területén a gépjármű-biztosítások mellett a legtöbb csalási kísérlet a tűzkárokhoz kapcsolódik, mert az elkövetők úgy vélik, hogy a tűz minden bizonyítékot elpusztít majd, és így könnyen hozzájuthatnak a nagy összegű kártérítésekhez. Az életbiztosítások tekintetében elkövetett csalásoknál gyakori a fiktív testi sérülésekre benyújtott kárigény, az orvosi dokumentációk meghamisítása, a súlyosan beteg biztosítottra megkötött életbiztosítások, illetve a lényeges körülmények szándékos eltitkolása.