A felmérésben megkérdezettek 70 százaléka szerint az idei év pénzügyi nehézségeket hozott annak a cégnek, ahol dolgozik, de 68,9 százalék szerint a helyzet 2012-ben tovább romlik majd. A felmérés résztvevőinek nagy része ezzel összefüggésben sem fizetésemelésre, sem a béren kívüli juttatások növelésére nem számít. A megkérdezettek 80,4 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg nem fogják megemelni a bérét az év végén, és csak 4,9 százalék volt teljesen biztos a fizetésemelésben. Az egyéb juttatások tekintetében hasonló a helyzet, azonban az év végi prémiumokkal kapcsolatban kicsit optimistábbak vagyunk: csaknem a munkavállalók harmada nyilatkozott úgy, hogy előre láthatóan kap majd valamilyen bónuszt. (A magyarországi cégek átlagosan 3,8 százalékos béremelést terveznek jövőre egy októberben világot látott felmérés szerint - derült ki csütörtökön Budapesten a Hr-vezetők országos konferenciáján.)
A régió többi országában a magyaroknál valamivel bizakodóbbak a munkavállalók: fizetésemelésre Lengyelországban a megkérdezettek 32, Szlovákiában pedig 39 százaléka számít. A lengyeleknél 59 százalék nyilatkozott úgy, hogy az egyéb juttatásai is növekedni fognak, igaz, ők többé-kevésbé semlegesen ítélik meg a jövő évi gazdasági helyzetet. A magyar adatok leginkább a cseh eredményekhez hasonlóak: ott 60 százalék számol jövőre több pénzügyi nehézséggel, és csak 21 százalék remél fizetésemelést. Ugyanakkor Csehországban is több mint 40 százalék mondta azt, hogy számít az év végi prémiumra.
A felmérésben többek között azt is megkérdezték a munkavállalóktól, hogy elköltöznének-e - akár külföldre is -, ha több lenne a fizetésük. A magyarok közül 57,5 százalék válaszolt igennel erre a kérdésre, míg a szlovákoknál és a lengyeleknél 52, a cseheknél pedig csak 39 százalék tűnik mobilisnak, ha több pénzről van szó. A magyarok közül azonban csak 21,2 százalék vállalná a költözést akkor, ha jobb munkát kapna ugyan, de a fizetése változatlan maradna.
Minél nagyobb a cég, annál valószínűbb a béremelés
A jelentős minimálbér-emelkedés ellenére a cégek mindössze 4 százaléka tervez minimálbéren bejelentett alkalmazottat elbocsátani, ezen belül a legnagyobb arányban a 100 és 200 fő közöttiek (7%) - derül ki a GKI felméréséből. A minimálbérnél magasabb bérek esetében ugyanakkor 79 százalékuk nem emel bért, 8 százalékuk inflációtól elmaradó béremelést tervez, s mindössze 13 százalék tartja vagy emeli alkalmazottai bérének reálértékét. A minimálbér-emelés tehát nem elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti rétegek keresetére. A létszám növekedésével párhuzamosan emelkedik a béremelést tervezők aránya, de még az 500 fő feletti cégeknél sem emel 68 százalék, a 200-500 fősöknél 69 százalék. Ugyanakkor az inflációnak megfelelő béremelés sem kompenzálja a munkavállalók túlnyomó többségénél az adójóváírás megszűnése miatti nettó kereset csökkenést. (A magyarországi bruttó 221 ezer forintos átlagfizetésnél többet kapnak a dolgozók Csehországban és Szlovákiában is.)
A minimálbéremelés (18%-os béremelés) kikényszerítésére, valamint a nettó kereset csökkenés meggátlása érdekében (mivel az adójóváírás kivezetése, az egyéni tb-járulék megemelése 250 ezer forint bruttó keresetig csökkenti a nettó jövedelmeket) a „szokásos" bérkommandózás helyett egyéb fegyvert is be kíván vetni a kormányzat. Eszerint aki nem teljesíti (az irreálisan magas) béremelési elvárásokat (senkinek sem csökkenhet a nettó bére), az nem vehet részt közbeszerzési eljáráson és nem kaphat állami megrendelést és támogatást (szerencsére az EU forrásokat nem kívánják megvonni tőlük, persze erre módjuk sem lenne).
