A lap közlése szerint az állami tulajdonú China Shipbuilding Industry Corporation hajóépítő vállalat egy 20 hajóból álló flottát építene a tengeri projektek energiaigényeinek kiszolgálása céljából. Liu Cseng-kuo, a vállalat egyik vezetője elmondta, hogy a hajók pontos számát a piaci kereslet határozza meg, azonban "a kereslet meglehetősen nagy". A megépítendő hajók polgári célú feladatokat látnának el, például olajtornyok energiaigényét biztosítanák - hangsúlyozta Cseng-kuo.
A Global Times írásában megszólaló szakértők szerint az úszó erőművek megbízható energiaforrást biztosítanának a dél-kínai-tengeri létesítményeknek. Li Csie pekingi hajózási szakértő szerint Kína általában kőolajat vagy kőszenet égetne el az energia előállításához, ugyanakkor a Spratly- (Nansa-) szigetek és a kínai szárazföld közötti távolság, illetve az időjárási körülmények akadályokat gördíthetnek ezeknek a nyersanyagoknak a szállítása elé. Hangsúlyozta, hogy pontosan ezért jelentős a reaktorokkal ellátott hajók kifejlesztése.
Kínai sajtóközlések szerint az első ilyen úszó erőművet 2018-ra építenék meg, és 2019-re állítanák szolgálatba. A The New York Times című amerikai lap megjegyezte, hogy nem Kína lenne az első olyan ország, amely energiaellátás céljából atomreaktort helyezne el egy hajón. Az Egyesült Államok az 1960-as években egy második világháborús teherhajó fedélzetére épített egy atomreaktort, hogy energiával lássa el a Panama-csatorna akkor amerikai fennhatóságú övezetét.
