A Der Spiegel című német hetilap online változata szerint az egyre inkább olvadó gleccserek országában ráadásul tovább gyorsult a felmelegedés.
   
Martine Rebetez és Michael Reinhard, két svájci meteorológus az 1901 és 2000 közötti átlaghőmérséklet változását, valamint az elmúlt harminc év átlagos módosulásait elemezte. Az adatok az Alpok északi és déli oldaláról, 300 és 2500 méter közötti magasságból származtak, ennek ellenére az egyes települések értékei nagyon csekély különbséget mutattak. Tanulmányuk eredetileg egy szaklapban, a Theoretical and Applied Climatology című folyóiratban jelent meg, és azt a következtetést vonja le, hogy nem helyi trendekről, hanem nagyobb folyamatokról van szó. A globális felmelegedés Svájcot az átlag felett melegíti.
   
"Svájcban az átlagos felmelegedés a huszadik században 1,35 Celsius fok volt, de az utolsó harminc esztendőben, 1975 és 2004 között évtizedenként 0,57 Celsius fokkal nőtt. Ez elvileg azt jelentené, hogy száz esztendő alatt 5,7 fokkal nő az átlaghőmérséklet" - írják a kutatók. Összehasonlítva az északi félteke felmelegedésével, Svájcban a változás több mint a kétszerese az itteni átlagnak.
   
A tudósok úgy vélik, hogy a vizsgált térség kontinentális jellege és a szélességi kör alapján nem tekinthető nagy meglepetésnek az eredmény, ráadásul Svájcban hiányzik a tengerek hűtő hatása is, ami más vidékeken némileg csillapítja a felmelegedés erejét.
   
A kutatók szerint a hőmérséklet elsősorban tavasszal és nyáron emelkedett nagyobb mértékben. Ez a magyarázat arra, hogy a nyolcvanas évektől az alpesi gleccserek visszahúzódtak. A tanulmány szerint a változások nyomán megnőtt az árvizek, a hegy- és kőomlások és az iszaplavinák veszélye Svájcban - tájékoztat a Spiegel Online.