Az elektromos és hibrid autókból 2015-ben egymillió futott az utakon világszerte, 2016-ban már kétmillió - vagyis egy év alatt megduplázódott a számuk, de kis számot könnyű duplázni. Ezek a járművek még mindig csak a globális járműflotta 0,2 százalékát teszik ki.
2016-ban 750 000 új elektromos autót adtak el világszerte.
A legérettebb piac Norvégia, ahol az elektromos autóknak 29 százalék a részesedése a piacon, minden ország jelentősen lemarad ebben, Hollandiában 6,4 százalék, Svédországban 3,4 százalék, Kínában, Franciaországban és Angliában 1,5 százalék az elektromos autók részesedése az összes autók számából.
Norvégiában és az Egyesült Államokban egyaránt félmillió elektromos autó van, Kínában 600 000.
Sok függ az elektromos teherautók elterjedésétől, az akkumulátortechnológia folyamatos fejlődésétől. Könnyebb, olcsóbb és nagyobb táv megtételére alkalmas akkukra van szükség.
Az átállást segíti majd, hogy Norvégia 2025-től, Anglia 2040-től betiltja az új gyártású benzin- és dízelüzemű autók árusítását.
Jóslatok
- Az ING Bank elemzői szerint 2035-re akár teljes mértékben az elektromos autók uralhatják az európai piacot.
- A párizsi Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint lehetséges, hogy 2020-ra 9-20 millió között, 2025-re pedig 40-70 millió között legyen az elektromos autók száma.
Ahogy a benzinüzemű autózás sem létezhet benzinkutak nélkül, úgy az elektromos mobilitás sem terjedhet el kellő számú töltőállomás híján. 2016-ban 322 000 köztéri töltőegység működött a világban, derült ki az IEA adataiból. Ezekből csak 110 000 darab volt gyorstöltő, s azok közül is 88 000 Kínában található. Európában tízezernél is kevesebb gyorstöltő működik, ebből 1500 Angliában és további 1500 Németországban.
A Morgan Stanley kalkulációja szerint Nyugat-Európának 1–3 millió töltőállomásra lenne szüksége 2030-ra, hogy a piac lépést tudjon tartani az autók számának növekedésével. 2050-re 10-30 millió töltő kellene.
Gyors, gyorsabb, szupergyors
De mit is jelent a gyorstöltő? A szakirodalom szerint az úgynevezett 1-es szintű töltők a lassúak (3,7 kW), ezek váltakozó árammal működnek. Egy egész estébe is beletelik egy autó feltöltése velük.
Zömében a 2-es szintű töltőket (22 kW) találjuk a parkolókban és az áruházaknál, ezekkel néhány óra az akku feltöltése.
A 3-as szintű töltők (22–150 kW) vagy háromfázisú váltakozó áramot vagy egyenáramot használnak.
Az ultragyors töltőkkel (150–350 kW) kevesebb mint 15 percbe telik az akku feltöltése. Egy ilyen töltőt azonban 200 000 euróért (61,65 millió forintért) lehet telepíteni, ami, lássuk be, drága mulatság. Nem csoda, hogy ezekből nagyon kevés van üzemben a világban. Ami annak is köszönhető, hogy az autók sem igazán tudják még kezelni ezt a fajta gyorstöltést. Csakhogy a töltők túlnyomó többsége 50 kW-os, amivel még mindig órákba telik egy prémiumkategóriás autó feltöltése, magyarázta a Reuters hírügynökség cikke.
Európai valóság
Jelenleg körülbelül 1300 van a gyorstöltőkből. Az európai töltők többsége nagyon lassú, nagyjából 8 órába telik feltölteni velük az akkut. Az EU vezetésének feltett szándéka, hogy 2019-től előírja, az új építésű házakba kötelező legyen akkutöltőt beépíteni az elektromos autók számára.
Angliában most azzal kísérleteznek, hogy az autópályák egyes szakaszait elektromos töltőállomásokkal lássák el, hogy megoldható legyen az országos teherszállítás átalakítása villanyüzeművé. A szigetország kormánya nemrég 20 millió fontnyi pénzt osztott szét ez irányú projektekre.
Indiában felmerült az a modell is, hogy a lemerült akkut leadnák egy cégnél, amely cserébe újat adna, így a felhasználók nem bajlódnának a feltöltéssel, de egy hasonló modell már bedőlt Izraelben. A Simon Peresz által is dicsért Better Place nevű startup, az SAP-tól átigazol Shai Agassi vezetésével 500 millió dollárt tapsolt el, mielőtt bebukott.
