Az ötlet legalább száz éve foglalkoztatja az embereket. A Világbank becslése szerint 10 milliárd dollárba kerülne a kivitelezése. Az intézmény nem földfelszíni csatornával, hanem a talajba épített vezetékkel látná legjobbnak a két tenger összecsatolását, bár a szakértők elismerik, a hagyományos csatorna is kivitelezhető lenne. Akármelyik változat győz, évente 2 miliárd köbméter víz áramlana rajta keresztül. Hasonló volumenű vízmozgató projektekre volt már példa Brazíliában, a Dél-Afrikai Köztársaságban és az Egyesült Államok Arizona államában.
Földrajzilag a Holt-tenger vize a világ legmélyebben elhelyezkedő tengerszintje. A megcsappant csapadékmennyiség miatt kevesebb víz jut ide, s az sem segít, hogy a belé folyó, 250 kilométer hosszú Jordán-folyót is megcsapolják az egyre népesebb lakosság fogyasztási és öntözési igényei.
Az új megoldás azonban megnyitná a lehetőséget azelőtt, hogy vízerőművet és vízsótlanító telepet is felépítsenek a vezeték közvetlen közelében. A sivatagos Izrael több vízsótlanító erőművet létesített az elmúlt években, hogy nettó víztermelővé és vízexportőrré váljon.
Becses pszoreázis-paradicsom
Zöld aktivisták dühösen reagáltak a tanulmányra és a kedvezőtlen ökológiai következményekre figyelmeztettek. Ezek közt szerepel az algásodás és egyes ásványok kikerülése a Vörös-tengerből, mely ”átszínezné” a Holt-tenger egy részét; de azt sem zárták ki, hogy a sós tengervíz a talajban lévő édesvíz-készletekkel is keveredhet. A Világbank szerint ezek a következmények „kezelhetők”, jelentette a Reuters. A környezetvédők úgy vélik, inkább a Jordán-folyó rehabilitációjára kellene fordítani az anyagi erőforrásokat.
A Holt-tenger a pszoreázisban, pikkelysömörben szenvedők kedvelt - és hatékony - kúrájának helyszíne. A tenger ásványi anyagai kiadagolt, dobozolt formában világszerte kereskedelmi forgalomban vannak gyógyító hatású szerekként. Részben ezek kitermelése is hozzájárult a tengerszint csökkenéséhez.
Ha a hatóságok jóváhagyják a projektet -mind Izraelben, mind a palesztin fennatóságú területeken, továbbá Jordániában és Egyiptomban-, még úgy is legalább 10 évet kell várni arra, hogy elkezdődjön a megvalósítása, állítja a Világbank.
