Összefogással szereznek napenergiát a tető nélküli lakók

A napenergiát nemcsak azok szerezhetik be egy háztartásra elegendő, kis mennyiségben, akik önálló ház tulajdonosai, vagyis tetővel rendelkeznek. Amerikában országszerte a szomszédság fog össze, hogy szolárkerteket létesítsenek lakásaik energiaellátására.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Nem szükséges irdatlan méretű szolárfarm, vagyis energiaipari vállalat által üzemeltetett naperőmű ahhoz, hogy napenergia-fogyasztóvá válhasson az ember. Legalábbis az USA-ban nem. Eredetileg Colorado államból indult a gondolat, hogy "közösségi szolárkertet" létesítsenek a lakók, ahol elhelyezik a napkollektorokat, és most már a Massachusetts-beli Newtonban, Boston egyik elővárosában is -szó szerint- talajra lelt az ötlet. Kalifornia, Minnesota és Washington D.C. már életbe léptetett olyan jogszabályokat, melyek engedélyezik az ilyen megoldásokat. New York államban éppen most dolgoznak egy hasonló törvényjavaslaton, írta a New York Times.

kép: freeimages.com

A washingtoni Energiaügyi Minisztériumban azon tanakodnak az illetékesek, hogy állami fordítsanak-e állami támogatást ezekre a projektekre. Szó van róla, hogy 515 millió dollárnyi pénzt osztanának szét e célra.

Az amerikai lakóépületek és lakások 85%-a nem rendelkezik hozzáféréssel a megújuló energiákhoz, sem saját tulajdonú eszköz, sem lízingelt infrastruktúra formájában.Több oka lehet annak, hogy egy lakó nem tehet szolárcellákat a tetőre: vagy mert bérház albérlőjeként nem az ő tulajdonába tartozik és nem kap rá engedélyt, vagy mert a tető technikailag nincs megfelelő állapotban.

Ez nagy potenciális piac nemcsak a napenergiás eszközöket készítő gyáraknak, de a felszerelést végző alvállalkozóknak is. A Clean Energy Collective nevű cég a növekvő új piaci rést meglovagolva sorra létesít ilyen szolárkerteket, a bostoni Next Step Living pedig a fogyasztóknak értékesíti az új megoldást az egész államban. Ma már 17 tagállamban működik 52 szolárkert-projekt. További 10 létesítése van folyamatban, derült ki a Solar Energy Industries Association adataiból.

Egy-egy szolárpanel 500-1400 dollárjába kerül a megrendelőnek. Ha cégről van szó, 10 évig birtokolja az eszközöket, a magánszemély 5 évig. Az egyik denveri fogyasztó, aki 10 000 dollárt költött 11 panel felszerelésére, azt mondta az amerikai napilapnak, sok fogyasztótársánál látott 0 dolláros villanyszámlákat. Vagyis gyakran vannak olyan hónapjaik, amikor egyáltalán nem szorulnak a hagyományos, erőműből jövő villamos energia fogyasztására.

Áttörés: megtalálták a napelemek hatékonyabbá tételének eszközét
A szolárcellákat felturbósító ásványkategória neve perovszkit. Nem elszigetelt felfedezésről van szó: az anyagot több egyetemi kutatói csoport is hasznosította Oxfordban, Illinois államban és Szingapúrban. Akár napelemes képernyő is lehet belőle. Itt olvashat róla részletesebben.

Véleményvezér

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
Romániának semmi baja az ukránokkal

Romániának semmi baja az ukránokkal 

Románia nagy üzleteket köt Ukrajnával.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca

A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca 

Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.
Kétpártrendszer felé halad az ország

Kétpártrendszer felé halad az ország 

Politikatörténeti különlegesség előtt áll Magyarország.
Sorban állás az ukránok drónjaiért

Sorban állás az ukránok drónjaiért 

Most már Ukrajna segíti Irán ellen az USA-t.
Alulértékelte az USA Irán drónseregét

Alulértékelte az USA Irán drónseregét 

Több amerikai katona halálával számolnak az USA-ban az iráni drónok miatt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo