A Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) üdvözli az Európa Tanács által hozott rendeletet, mely vámteherrel sújtja az Amerikai Egyesült Államokból az Európai Unióba importált bioeanolt.
Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!
A rendelkezés értelmében az importőrök az elkövetkezendő öt évben 62,9 euró vámot kötelesek fizetni tonnánként. „Ez a lépés kiválóan tükrözi, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett a bioüzemanyagok iránt és törekszik arra, hogy védelmet biztosítson a felhasználók és termelők számára a dömpingszerűen érkező etanol visszaszorításával”- jelentette ki Héjj Demeter, az MBSZ elnöke.
Az Amerikai Egyesült Államokból és Brazíliából Európába érkező etanol 2009-ben még 102 millió litert tett ki, két évvel később ez a mennyiség 1,17 millió literre nőtt. Ez közel 1051 százalékos növekedést jelent, mely olyan negatív hatással volt az európai bioetanoliparra, hogy szinte megbénította a fejlődést. Az import ilyen mértékű bővülése miatt sok gyártó kritikus pénzügyi helyzettel találta magát szemben. Az európai bioetanoltermelők szervezete, az ePURE éppen ezért kezdeményezte 2011-ben a dömpingszerűen érkező import bioüzemanyagok visszaszorítását.
Kiszámítható gazdasági helyzet
A lépésnek köszönhetően várhatóan visszaszorul az EU-ba irányuló import bioüzemanyag mennyisége, ennek eredményeképpen ismét fejlődésnek indulhat az európai etanolipar. A termelők ismét hozzáláthatnak a kontinens etanoligényének kielégítéséhez, ezáltal korábban megszűnt munkahelyek jöhetnek létre. Mivel Magyarország hagyományosan jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, ezért jó eséllyel válhat a biomassza termelés európai központjává.
Csökkenő környezetszennyezés
A hazai bioetanol gyártás létkérdés a mezőgazdaságnak
A hazai etanolipar minden érintettjének – ipari és mezőgazdasági, állattenyésztési szakemberek – részvételével rendezett konferenciát a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ). A konferencián felszólaló szakmai vezetők egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdaságban újra munkahelyeket teremtő bioetanol gyártás társtermékei valódi megoldást jelenthetnek a takarmányimport csökkentésében. A bioetanol iparág vezető képviselői emellett a bioetanol adókedvezményének fenntartására és növelésére ösztönzik a mindenkori magyar kormányt, annak érdekében, hogy a hazai gyártású zöld üzemanyagra támaszkodva csökkenthető legyen hazánk kőolajimport függősége.
A Magyar Bioetanol Szövetség szerint fontos, hogy a helyben termelt üzemanyag helyi szinten legyen felhasználva. Így ugyanis a felhasználók ellenőrzött, tiszta alapanyagokból készülő etanolhoz juthatnak, a termelők pedig stabil, tervezhető pénzügyi és gazdasági folyamatokkal számolhatnak. Ugyanakkor a Brazíliából érkező több millió liter bioüzemanyagot szállító tankerhajók jelentősen szennyezik az óceánokat. A környezetvédő szervezetek és a Magyar Bioetanol Szövetség szerint értelmetlen külföldről szállítani az etanolt és a biodízelként használt indonéz pálmaolaját.
Esély a magyar mezőgazdaságnak
Az ET döntés a hazai mezőgazdaságra is jó hatással lehet, melynek köszönhetően a jövőben az etanolipar kiemelt tényezővé válhat a magyar agrárium számára. Az MBSZ szerint nemzetgazdasági érdek a jól működő hazai bioetanol ipar kialakítása és további fejlesztése, hiszen a bioetanol gyártás akár 30 000 munkahelyet is fenntarthatna, amelyek java részét kis- és középvállalkozások biztosítanák.
Az importdömping visszaszorítása Magyarország tekintetében a környezetvédelmi és gazdasági szempontokon túl az állatélelmezés miatt is előnyös, hiszen itthon az etanol gyártás társtermékeként keletkező CGF és DDGS garantáltan GMO-mentes. „Hazánk kitűnő adottságokkal rendelkezik az etanol termelés területén, ezért a Magyar Bioetanol Szövetség bízik abban, hogy a rendelet pozitív hatásai hamarosan megmutatkoznak a magyar gazdaságban, legfőképpen a termelési mennyiség növelése által, így elősegítve a hazai termelők jobb és biztonságosabb megélhetési körülményeit” – jelentette ki Héjj Demeter, az MBSZ elnöke.
Agrárhulladékból üzemanyagot
A második generációs bioüzemanyagok közül az agrárhulladékból előállított cellulóz-alapú gázolaj és dízel válhat tömegtermékké elsőként. A második generációs bioüzemanyagok forrásait illetően a lehető legtöbb irányba indultak el kutatók. Elsősorban olyan mikroorganizmusokat alkalmaztak, melyek lebontják az agrárium hulladékát és a háztartási hulladékot, s végül üzemanyagot készítenek belőle. Ezek a technológiák azonban csak laboratóriumi körülmények között vagy legfeljebb kisebb üzemekben kivitelezhető gyártással működött, ipari méretű alkalmazásuk a jövő feladata maradt. A legújabb beruházások arról tanúskodnak, hogy a második generáció bioüzemanyagok közül a cellulóz-alapú lesz az első, melyet tömegtermelésre bocsátanak.
