Ölre mennek a cégek az elektromos autók feltöltéséért

Technológiai startupok, a nagy energiaszolgáltató vállalatok és az olajipari óriások kezdték meg a stratégiai helyezkedést egy új piac megszerzéséért: ki telepíti és üzemelteti az elektromos autók akkutöltő állomásait, amikor már többségében elektromos autók futnak az öreg kontinens útjain? Óriási bizniszről van szó.

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Sokáig a villanyautók legfeljebb 100 kilométert bírtak egy feltöltéssel megtenni, tehát az ellátásuk alapvetően városi dolog volt. Most azonban, hogy már akár több száz kilométert is meg lehet tenni velük, benyomulnak – illetve eljutnak – a falvakba, a gyéren lakott régiókba is, ahol eddig senkinek nem jutott eszébe töltőegységet kiépíteni, mert nagyszámú elektromos autó híján nem érte meg.

Most eszükbe jut. Sok cégnek.

A Tesla, a Porsche, a BMW mind gyárt már elektromos autókat, melyek akkumulátorai akkora kapacitásúak, hogy lehetővé teszik akár egy ország átutazását egy feltöltéssel. A Volvo, a Daimler, a Volkswagen is felgyorsítja az átállását a zéró emissziós autók gyártására.

Szűk piac

Megkezdődött a zéró emissziós vidéki közlekedés elterjedésével együtt járó gyarmatosítás.  Csakhogy az európai autópályákon limitált a leállóhelyek száma, ahova kikanyarodhat az autós és megállhat enni, pihenni – vagy feltölteni az elektromos autóját. E helyek tehát egy véges piacot jelentenek, ahova egyre többen szeretnének betörni.

Az olajvállalatok annyiban előnyt élveznek, hogy a benzinkutak foglalják el a kiállóhelyek nagy részét. De a startupok és energiaszolgáltatók is szeretnének állomásokat telepíteni, melyek kiszolgálnák a gyarapodó elektromos autóflottát. Pontosabban az akkumulátoraikat.

Angliában az InstaVolt kénytelen földterületet bérelni a benzinkutak működtetőitől, hogy meg tudjon telepedni a piacon. Ez persze jó ügylet a benzinkutasoknak, mert infrastrukturális beruházás nélkül jutnak új bevételi forráshoz, ami nem csak a bérleti díjat jelenti. Az elektromos autók tulajdonosai is az ő boltjaikban vásárolnak a kutaknál, növelve a forgalmukat.

Kép: Wikipedia

Az idő pénz

De nem csak az a cél, hogy az európai országok térképét tele lehessen szórni pontokkal, amik a töltőállomásokat jelzik. Az autósoknak szupergyors töltésre van szükségük. Olyan töltőkre, amik egy óra alatt megoldják a problémájukat. Kinek van kedve, ideje és lehetősége úgy szervezni az életét, hogy csak egy egész esti töltés után használhassa újra az árammeghajtású gépkocsiját? Elvégre a magán- vagy üzleti célból nagy távokat utazó ember akár napközben is lemerítheti az akkuját.

  • Az InstaVolt 12 millió fontnyi tőkét hajtott fel, hogy Angliában 2020-ig 3000 töltőkészüléket szereljen fel.
  • Az amerikai ChargePoint 125 millió dollárnyi tőkével terjeszkedik Európában, hogy hipergyors töltőket telepítsen. Ebből kétszázat az InstaVolt szerel fel a cégnek Anglia legforgalmasabb országútjai mentén.
Korlátlan igények, kielégítetlen igények

A párizsi Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint jelenleg mindössze 100 000 köztéri akkutöltő van üzemben a világban, ennek 6 százaléka gyorstöltő, de egyik sem szupergyors, ami azt jelenti, hogy 150 kilowatt az outputja. Ez több mint háromszor nagyobb, mint a jelenlegi töltők teljesítménye.

A Morgan Stanley becslése szerint csak Nyugat-Európában 1–3 millió köztéri töltőre lenne szükség 2030-ra. Egyelőre túl korai megjósolni, hogy mely piaci szereplők és melyik üzleti modell lesz a befutó.

Jó előjel persze, hogy Európa egyik legnagyobb töltőállomásgyártója, a holland EV-Box már a kezdet kezdetétől nyereséges. Igaz, az árbevételük még nem túl nagy, 2016-ban 19,1 millió dollárnyi forgalmat könyveltek el, de a határ a csillagos ég.

A piacvezető pozíció viszont alighanem a szupergyorstöltőket gyorsan és olcsón előállítani és szállítani képes szereplőknek lesz fenntartva. A német E.ON ezért kötött stratégiai szövetséget egy dán startuppal, a CLEVER-rel. Több száz ultragyors töltőt fognak telepíteni az európai autópályákon.

A startup mögött persze a régi, hagyományos (dán) energiaszolgáltatók állnak tulajdonosként, ami igazolni látszik egyes elemzők vélekedését, miszerint ezt az új piacot is az energiamonopóliumok fogják leosztani egymás közt. Ugyanakkor a CLEVER nem maga gyártja a töltőket. A cég Dániában, Svédországban és Németországban működtet töltőállomásokat, s az E.ON-nal karöltve terjeszkedni készül Franciaországba, Angliába és Olaszországba.

A Tesla Európa-szerte rendelkezik töltőkkel, de ezek zömében szállodáknál találhatók. Párizs körzetében viszont nagyon kevés töltője van az Elon Musk vezette vállalatnak.

Forrás: Reuters

Véleményvezér

Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen

Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen 

Ingyen utazásokat és hotelszámlákat vizsgálnak.
Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték

Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték 

Az izraeli miniszterelnök megígérte az irániaknak, hogy hamarosan megszabadítják elnyomóitoktól.
Az Orbán-család egy újabb „sasfészkét” fedezte fel Hadházy Ákos

Az Orbán-család egy újabb „sasfészkét” fedezte fel Hadházy Ákos 

Reméljük nem Bese Gergő szenteli fel, mint a Karmelitát.
Orbán Viktor szerint Orbán Balázs hibázott

Orbán Viktor szerint Orbán Balázs hibázott 

Orbán Balázs méretes ostobaságot mondott, de nem csak egyet.
1660 forint/gombóc fagylaltáron dorbézoltak közpénzből egészségügyi dolgozók

1660 forint/gombóc fagylaltáron dorbézoltak közpénzből egészségügyi dolgozók 

Nincs jobb egy finom fagyinál horroráron közpénzből.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo