A magyaroknál nagyobb mértékben csak a svédek (41 százalék), a szlovákok és a litvánok (37-37) támogatják az atomenergiát, ugyanakkor Máltán, Cipruson, Görögországban és Ausztriában 10 százaléknál kisebb az egyetértők aránya - olvasható az Eurobarométer nevű közvélemény-kutatásban, amely ezúttal energetikai témákkal foglalkozott.
Az adatok szerint a magyarok 54 százaléka úgy látja, a nemzeti energiapolitika legfontosabb eleme a fogyasztói árak alacsonyan tartása kell, hogy legyen. Hasonlóan vélekedik a tagországok legtöbbjének közvéleménye, ám öt tagállamban az ellátás folyamatosságát, háromban pedig a környezet védelmét tették az első helyre.
Valamennyi tagországban magas az alternatív energiaforrások támogatottsága: a nap-, a szél- és a vízenergia használatát uniós átlagban 65-80 százalékban ösztönözné a lakosság (Magyarországon rendre 83, 78, illetve 43 százalék az arány), míg a biomassza energiaforrásként való hasznosításával 55 százalék (Magyarországon 61) ért egyet. A szennyezőbb olaj és szén használatát ugyanakkor uniós szinten és Magyarországon is már csak a lakosság egynegyede fogadja el.
A felmérésből mindazonáltal az is kiderült, hogy a lakosság számára az energiaügy nem tartozik az első számú vitatémák közé: legnagyobb arányban, 64 százaléknyian mindenekelőtt a munkanélküliség miatt aggódnak, de a 14 százalékos energiát megelőzi a bűnözés (36 százalék), valamint az egészségügy (33 százalék), az infláció (26) és más témák is. Magyarországon a megkérdezettek 47 százaléka a gazdasági helyzetet, 42 százalék az emelkedő árakat sorolta az első helyre a legfőbb aggodalmak között.
