Az üvegházhatású gázok globális kibocsátása a világjárványhoz kapcsolódó idei csökkenést követően, az előrejelzések szerint, a gazdasági újjáépítéssel és nyitással párhuzamosan hamarosan a korábbi szintre áll vissza. Ezért gyors intézkedésekre van szükség, hogy a megszokottól eltérő visszaállás tiszta infrastruktúra, illetve technológiák, és a jövő kihívásaihoz igazodó megoldások révén történjen. Biztató és egy közös sürgősségtudat kialakulására utaló jel ugyanakkor, hogy 2020-ban egy sor vállalkozás, befektető és kormány vállalta ambiciózus nettó nulla kibocsátási célkitűzések elérését. Ahhoz azonban, hogy a globális kibocsátás felére csökkentése érdekében a világgazdaság valamennyi szektorát átalakítsuk, alig több mint két üzleti ciklus áll rendelkezésünkre. Egyszerűbben fogalmazva: a döntő évtizedben vagyunk: ha nem sikerül most előrelépni a dekarbonizációban, akkor ezt a lemaradást a későbbiekben már nagyon nehéz lesz behozni, ami a párizsi megállapodásban foglalt célok ellehetetlenülését vetíti előre – mondta Lengyel András, a cég Magyarország üzleti tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Kibocsátás és energiafelhasználás

2020-ig továbbra is a fosszilis energiahordozók túlsúlya érvényesült világszerte: az energiafelhasználás növekedésének 57 százalékát a földgáz és a kőolaj fedezte. Az energiatermeléssel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás 0,5 százalékkal nőtt, a globális energiafelhasználás 1,3 százalékos növekedése mellett.

2019-ben 2016 óta először csökkent a szénfelhasználás (0,6 százalékkal). A kőolaj és a földgáz felhasználása ugyanakkor egyenletesen (0,8 százalékkal, illetve 2,0 százalékkal) nőtt. A megújuló energiaforrások közül rekordmértékben nőtt a szél- és a napenergia felhasználása (12,1 százalékkal, illetve 23,8 százalékkal), összességében azonban a globális energiafelhasználás mindössze 11 százalékát tette ki.

A koronavírus árnyékában

A Covid-19-járványhoz kapcsolódó gazdasági újjáépítési programok egyedülálló lehetőséget kínálnak az infrastruktúra és az ipar tisztábbá és fenntarthatóbbá tételére, illetve e folyamatok gyorsítására, miközben új üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek.

Ahogy az országok kezdenek kilábalni a világjárványból, és gazdaságélénkítő programokat, illetve terveket valósítanak meg, valójában arra van szükség, hogy a nettó nulla kibocsátású gazdaságba történő átmenet szempontjait beépítsék a költségvetésekbe és a szakpolitikákba. Ahol például a tiszta energiára vagy a közlekedési infrastruktúrára fordított >>zöld kiadások<< magasabb szénintenzitású, elavult szintet képviselő infrastrukturális és technológiai beruházásokkal párosulnak, a dekarbonizációs erőfeszítések hatékonysága csökken. Az országok, vállalatok, illetve befektetők nettó nulla kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalásai csak akkor valósíthatók meg, ha az átalakulást minden döntéshozatali folyamatba beépítjük – összegezte Hatta Anita, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának igazgatója.