A vállalatok óvatossága az OTP vezérigazgató-helyettese szerint indokolt, hiszen például nem látják még, merre tart a magyar export fő felvevőpiacának számító német gazdaság, miközben a hitelek még mindig drágák. De ha elkezdenek majd jönni a hitelkérelmek, lehet, hogy mi is óvatosabbak leszünk majd – vetítette előre Wolf László.

Arra a kérdésre, hogy mégis mekkora kamat mellett vennének fel hitelt a vállalatok, Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese azt válaszolta, hogy a jelenleginél lényegesen alacsonyabb mellett. Szerinte az a kérdés, nemcsak idehaza, hanem globális szinten, hogy sor kerül-e egy paradigmaváltás, véget ér-e az olcsó források időszaka. El kell jutni oda, hogy nem csak támogatások léteznek, nem csupán azok miatt döntenek arról a cégek, hogy beruházzanak-e. Mindazonáltal a CIB nem vár akkora beruházásihitel-növekedést a második félévben, mint az OTP.

Mintegy 30 ezer milliárd forint, ennyi beruházást kellene végrehajtani Magyarországon a következő 10-20 évben ahhoz, hogy a nemrégiben megjelent energiastratégia megvalósuljon –sokkolta valamelyest a hallgatóságot Losonczy Géza, a vállalatoknak tanácsokat adó KPMG energetikai és közüzemi szektorvezetője. Szerinte, ha jönnek is majd az uniós források, a bankrendszer nélkül ez az összeg nem fog rendelkezésre állni.

Most kell kanyarban előzni – idézte Matolcsy György klasszikusát Jelasity Radován. Utalva arra, hogy most még „régi” áron el lehet csípni egy-két régi beruházást és ha csökkennek a kamatok, akkor az árak is majd elindulnak felfelé. Kérdés, hol van az a pont, ahol még érdemes ezt megtenni.