A lakossággal ellentétben, ahol beindult a hitelezés, úgy tűnik, a vállalatok még kivárnak – adott helyzetjelentést Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste elnök-vezérigazgatója. Ennek szerinte nem a hitel hiánya az oka. Hanem például az, hogy az Európai Unióban, ahová megy a magyar export 87 százaléka, nem rózsás a kép. Ilyen körülmények között a vállalatok beruházás, fejlesztés helyett inkább bankbetétben tartják a szabad pénzeiket, ahol még mindig megkapják az évi 6-7 százalékos kamatot. Ennek megfelelően régen volt ilyen magas a vállalatibetét-állomány, mint most.

A vállalatok nem hisznek magukban, nem látják pontosan a jövőt, s még mindig úgy érzik, érdemes kivárni további 3-6 hónapig, pedig az Erste vezére szerint a tervek megvannak és minél előbb beindul a vállalati hitelezés, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy ebben az évben elérjük a 2,5 százalékos gazdasági növekedést, jövőre pedig a 4 százalékost. Rövid távon tehát a magyar cégektől függ a növekedés: kiveszik-e a pénzt a bankból, s azt beruházzák, vagy pedig kivárnak – mutatott rá Jelasity Radován.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, februárban megjelent Hitelezési felmérése szerint a következő félévre a bankok 23 százaléka élénkülő hitelkeresletet várt, a hosszú lejáratú hitelek piacán pedig a 44 százalékuk keresletbővülést. 

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint mégis inkább az a kérdés, hogy mekkora keresletbővülést várnak a bankok. Márpedig a legnagyobb hazai hitelintézet tapasztalatai szerint az első félévben nem lesz növekedés Magyarországon a beruházási hitelekben, a második félévben talán lesz bővülés, így éves szinten elérhető lehet egy 6-7 százalékos plusz. Wolf László szerint a cégek azért sem ruháznak be, mert a hitelkamat még mindig elég magas, 9 százalék alatt nehéz forráshoz jutni forintban, de euróban is 6,5 százalékos a kamat, ráadásul ilyen piacon, mint a mostani, nem jó beruházni. Régebben azért volt más a helyzet, mert voltak államilag támogatott hitelek és jöttek az uniós források, de most utóbbi sorsa bizonytalan (jogállami aggályok miatt mintegy 20 milliárd eurót tart vissza az Európai Bizottság – a szerk.). Ám annyira nem a forráshiány miatt nincsenek beruházások, hogy például az OTP-nél jelenleg nagyobb a vállalatok betétállománya, mint a hitelállományuk.