A GFN számításokkal határozza meg az emberiség természeti erőforrásokkal szembeni igényét (például élelmiszerek, nyersanyagok előállítása, CO2 elnyelése), és viszonyítja ezt a természet azon kapacitásához, amely képes megújuló módon előállítani ezen erőforrásokat, és elnyelni a hulladékunkat. E számítások azt mutatják, hogy jelenleg körülbelül kilenc hónap alatt az emberiség elfogyasztja azon természeti erőforrás mennyiséget, amelyet a bolygó fenntartható módon képes lenne előállítani az idei év egészében, ezért idén szeptember 27-én van az Ökológiai Túllövés Napja (angolul: Earth Overshoot Day, amely a nagy-britannia-i székhelyű New Economics Foundation alapkoncepciójára épül).
A természeti erőforrásoknak az emberiség által igényelt jelenlegi becsült mértéke 1,2 - 1,5 Föld kapacitását tenné ki attól függően, hogy melyik megközelítést használták. Az emberiség történetének nagy részében olyan ütemben használta fel a természeti erőforrásokat - annak érdekében, hogy utakat és városokat építsen, élelmiszert termeljen, termékeket állítson elő, és CO2-t bocsátott ki -, amely ütem a természeti erőforrások megújulási képességén belül volt. Azonban a tendencia mindegyik esetben abszolút konzisztens: ökológiai lábnyomunk a duplájára növekedett 1961 óta. Akkoriban az erőforrások iránti igény még jóval a természet eltartó képessége alatti szinten volt, de valamikor az 1980-as években átléptük a kritikus vonalat. Az emberiség szükségletei túlnőttek azon határon, amelyet a természet fenntartható módon képes előállítani, ezt az állapotot nevezzük ökológiai túllövésnek. (Elkerülhetetlen, hogy átmenetileg emelkedjenek a végfogyasztói árak az új zöld kapacitások rendszerbe állítása miatt.)
Ha az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket tekintjük az emberi népesség és fogyasztás növekedését illetően, akkor a GFN adatai szerint 2050 előtt már kétbolygónyi kapacitására lenne szükségünk az emberi igények kielégítéséhez. Ilyen fejlődési pályán maradva gyorsan el fog tűnni a tér a szabad manőverezéshez, és bolygónk lakói nagy részének jólléte egyre inkább veszélybe kerül.
Az ökológiai túllövést három fontos tényező vezérli: az emberi fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma, és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota (azaz a biokapacitás mértéke). A modern technológia segített megnövelni a terményhozamokat az utóbbi években, de ez a növekmény nem volt képes lépést tartani az emberiség létszámának és fogyasztásának növekedésének ütemével. (Európa épületeinek zöldebbé tétele háromszoros előnnyel jár, a Föld, annak lakói, és a gazdaság szempontjából egyaránt.)
Az előre elköltött fizetés
Az év hátralévő részében már csak úgy tudjuk fenntartani ezt a keletkező ökológiai deficitet, hogy a természeti tőkét kezdjük fogyasztani, és felhalmozzuk a CO2-ot a légkörben. „Ez olyan, mintha az éves jövedelmünket már három hónappal az év vége előtt elköltöttük volna, és a megtakarításainkat élnénk fel évről-évre a maradék időszakban. Nemsokára ki fogunk fogyni a tartalékokból" - mondja dr. Mathis Wackernagel, a GFN elnöke. „A növekvő élelmiszeráraktól kezdve a klímaváltozás negatív következményéig a gazdaságunk most konfrontálódik annak valóságával, hogy évek óta többet költünk - ökológiai értelemben -, mint amennyit a lehetőségeink megengednének" - mondja dr. Wackernagel. „Ha fenn akarjuk tartani a stabil gazdaságot és a jó életminőséget, akkor nem engedhetjük meg továbbszélesedni a szakadékot aközött, hogy a természet mennyi erőforrást képes nyújtani, és aközött, hogy mennyit követel jelenlegi infrastruktúránk, gazdaságunk, életstílusunk."
"A jó életminőség biztosítása az emberek számára lehetséges, de nem lesz lehetséges azon erőforrás-intenzív fejlődési és növekedési modelleknek az alkalmazása, amelyeket a múltban használtunk" - mondja a GFN igazgatója, dr. Juan Carlos Morales. "Ez azt jelenti, hogy a fejlődés és prosperitás új modelljeit kell megtalálni, amelyek csökkentik a természeti tőkére nehezedő nyomást. Valamint azt, hogy fenn kell tartanunk a természeti tőke megfelelő minőségét, megújuló képességét, amely a jóllét folytonos feltételét képezi, és nem pedig a gyors pénzszerzés érdekében leamortizálni azt." (A világ egyik legismertebb fenntartható fejlődés gondolkodója, Dennis Meadows a hatékonyság helyett a „rugalmas erő" kialakításának fontosságáról, valamint a kultúra megváltoztatásának szükségességéről beszélt a Piac&Profit konferenciáján.)