Körkörös gazdaság? Mind nyernénk rajta

A tagállamokban történő újrahasznosítás növeléséért és a körkörös gazdaság erősítéséért hozott döntéseket az Európai Bizottság. Ez nemcsak a környezetnek, de a versenyképességnek is segítene.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

Az új hulladékcélok elérése 580 ezer munkahelyet hozna létre, miközben Európa versenyképesebbé válna, és csökkenne a költséges és ritka anyagok iránti kereslet. A javaslatok elfogadása a környezeti hatásokat és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást is csökkentené. A terv arra kéri az európaiakat, hogy a települési hulladék 70 százalékát, a csomagolási hulladéknak pedig 80 százalékát hasznosítsák újra 2030-ig, valamint 2025-ig tiltsák be az újrahasznosítható anyagok hulladéklerakókban való eltemetését. A dokumentum a tengeri szemét és az élelmiszer-hulladék csökkentésére is kitűz célértéket. (Az energiahatékonyságban is kötelező célokat vezetne be az unió, mivel maguktól nem spórolnak eléggé a tagállamok.)

A meglévő irányelvek hulladékcéljainak emelésére irányuló felülvizsgálatot abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy azok a lineárisról egy körkörösebb gazdaságra való áttérés motorjai legyenek. A nyersanyagok kinyerése, egyszeri felhasználása és eldobása helyett az új jövőkép egészen más gazdasági modellt vázol fel. A körkörös gazdaságban az újrafelhasználás, a megjavítás és az újrahasznosítás válik normává – a hulladék pedig a múlté. Az anyagokat – újra felhasználva őket – hosszabb ideig tartanánk használatban, az növelné az EU hatékonyságát, és így versenyképességét is a globális színtéren. (Kiváló példa erre a magyar származású Tom Szaky, aki szemétből épített mára világméretű céget. Vele készült interjúnkat itt találja.)

Cselekvés több fronton

A kezdeményezéseket a bizottság több másikkal párhuzamosan fogadja el:

  • Zöld foglalkoztatás kezdeményezés,
  • Zöld cselekvési terv kkv-knak,
  • Erőforrás-hatékonysági lehetőségek az építőiparban
Ezek a kezdeményezések együttesen egy új erőforrás-hatékonysági program megindulását jelzik a következő évekre.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos szerint: „A feltörekvő gazdaságok, az új középosztálybeli fogyasztó milliói és a kölcsönösen összekapcsolódó piacok által jellemzett 21. századában még mindig 19. századból örökölt lineáris gazdasági rendszereket működtetünk. Ha versenyben akarunk maradni, akkor a lehető legtöbbet kell kihoznunk az erőforrásainkból, vagyis produktívvá kell tennünk, újra kell hasznosítanunk őket – ahelyett, hogy szeméttelepeken temetnénk el őket. A körkörös gazdaságra való átállás nem csupán lehetséges, hanem nyereséges is – ez azonban nem jelenti azt, hogy a megfelelő szakpolitikai lépések nélkül is meg tudna valósulni. Az általunk javasolt 2030-as célokhoz már ma cselekednünk kell, hogy felgyorsítsuk a körkörös gazdaságra való áttérést, és kiaknázhassuk a benne rejlő üzleti és munkahely-teremtési lehetőségeket.”

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos: „A körkörös gazdaság sikerének kulcsa a kutatás és az innováció, ezért teszünk ma közös megközelítésre javaslatot. A támogató szabályozási keret mellett az új Horizont 2020 program is hozzá fog járulni az erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai gazdaság kialakításához szükséges tudáshoz.”

Ami jön
A jogalkotási javaslatok javarészt a hulladék-keretirányelvre, a hulladéklerakó-irányelvre, valamint a csomagolási és csomagolóanyag-irányelvre vonatkoznak. A célok felülvizsgálatán túlmenően a hulladék-jogszabályok egyszerűsödni is fognak, illetve a jobb végrehajtás érdekében szorosabbá válik a bizottság és a tagállamok közötti együttműködés. Minimális működési feltételeket fognak megállapítani a kiterjesztett gyártói felelősségi programokhoz. Konkrét hulladékáramok – például a tengeri szemét, a foszfor, az építőipar és bontás, az élelmiszerek, a veszélyes hulladék és a műanyaghulladék – esetében egyéni megközelítések valósulnak meg majd.
A nagyobb hatékonyság motorja az innovatív dizájn, a jobb minőségű és tartósabb termékek és gyártási folyamatok, az előretekintő üzleti modellek és a hulladékot erőforrássá alakító technikai haladás lesz. A kísérő módosítócsomag célja egy olyan keret létrehozása, amely segít a körkörös gazdaság valóra váltásában. Ehhez egymáshoz jobban kapcsolódó szakpolitikákra, intelligens szabályozásra és a kutatás és az innováció részéről aktív támogatásra van szükség. Ez megszünteti a beruházások és a finanszírozás előtti akadályokat, miközben előmozdítja a vállalkozások szerepét és a fogyasztói részvételt. A csomag ezenkívül azt javasolja, hogy az erőforrás-hatékonyságot a GDP/nyersanyagfogyasztás alapján kellene mérni, valamint hogy az Európa 2020 stratégiába a következő felülvizsgálatnál fő célként fel lehetne venni a 2030-ig elérendő 30 százalékos javulást.

A jogalkotási javaslatok most a tanácshoz és az Európai Parlamenthez kerülnek.

Az erőforrás-termelékenységi cél felé való haladást a gazdasági kormányzás európai szemesztere keretében fogják figyelemmel kísérni. Egy ilyen célt az Európa 2020 stratégia félidős áttekintésének összefüggésében is meg kell majd fontolni. Fokozódni fognak a körkörös gazdaság terén zajló kutatási és innovációs (K+I) erőfeszítések is. A körkörös gazdaság felé történő elmozdulás szakpolitikai kerete a következő években is tovább fog fejlődni.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo