Kitrükközik a gyárak a párizsi klímaegyezményt

Egyre több nehézipari és építőipari óriáscég helyezi át tevékenységét Indiából és Kínából kisebb és olcsóbb távol-keleti országokba, ahol lazábbak a környezetvédelmi előírások.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Kelet-angliai Egyetem (UEA) kutatói kapták fel fejüket az új üzleti trendre, melyet tanulmányban elemeztek. A multinacionális vállalatok főleg Indonéziába, Kambodzsába, Vietnamba és Thaiföldre telepítik át gyártásukat, mert itt olcsóbban tudnak termelni. Az sem elhanyagolható tényező, hogy ezekben az országokban kisebb a nemzetgazdaság emissziója, vagyis a kormány nincs rákényszerítve, hogy erősen szabályozza a szennyező cégeket. (Indonézia talán kivétel, mert ott a pálmaolaj-termelés miatt őserdőket irtanak ki, ami óriási kibocsátással jár, a fákban megkötött szén-dioxid visszajut a légkörbe.)

Már egy nagy globális bank is aggódik: kezdünk kifogyni a Föld erőforrásaiból
1,7 Földre lenne szükségünk, hogy fogyasztásunk jelenlegi szintjén fedezni tudjuk igényeinket ökológiai erőforrásokkal, azok károsítása nélkül. 1970-ben még csak 2 nappal léptük túl a Föld kapacitását. A klímaváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodás kerül majd a cégek és a kormányok programterveinek élére.
A kínai gyáripar átrendeződése már évek óta tart, részben azért, mert drágább lett a munkaerő, s ennek következtében egyre nagyobb a hozzáadott érték aránya a termelésben. Már nem csak az alkatrészek összeszerelésére alkalmazzák a helyi üzemeket.

A kisebb területű fejlődő országok fontos szerepet játszanak a párizsi klímaegyezmény céljainak megvalósulásában, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-foknál jóval alacsonyabban – lehetőleg 1,5 Celsius-foknál – tartsuk az ipari forradalom előtti klímához képest.

De azzal, hogy mind több világvállalat vonul gyártatni az említett ázsiai országokba, veszélybe kerülnek az országok – párizsi klímaegyezmény égisze alatt tett – emissziócsökkentési vállalásai.

A tanulmány szerint 2004 és 2011 között jócskán megugrott a déli fejlődő országok közötti áruforgalom (az úgynevezett „dél–dél” kereskedelem), ami akár az életszínvonal emelkedésével is magyarázható lenne, de a növekedés gyorsasága és mértéke miatt inkább az ipari tevékenység fellendülése lehet az elsődleges kiváltó ok. Főleg az energiaintenzív ágazatok szereplői vándorolnak a fejletlenebb iparú ázsiai országokba, úgymint:

  • acélgyártás
  • elektronikus eszközök előállítása
  • nyersanyagfeldolgozás.
Ezekre az iparágakra Kínában már nyomást gyakorol a pekingi kormányzat, hogy zöldítsék tevékenységüket, korszerűsítsék infrastruktúrájukat, lássák el károsanyag-szűrőkkel a gyárkéményeiket. Peking azért is kényszerül erre, mert a lakosság elégedetlenkedik, amiért óriási szmogban él a nagyvárosokban – amit a közlekedés és főképpen a gyáripar okoz.

Nekem is van kocsim!
Kép: Freedigitalphotos

Made in China? Inkább Kínán kívül

A világhírű gyártók távozása lehet az egyik ok, ami miatt bizonyos terméktípusoknál lassult a kínai gyártású árucikkek exportja, sőt az is előfordul, hogy Kína valamiben már behozatalra szorul. Ebbe bele kell számítani azokat a kínai gyártókat, amelyek már nemcsak a nyugati brandek beszállítói, hanem saját terméket is gyártanak (például mobiltelefont), ezek szintén elkezdték diverzifikálni termelésüket, és új országokban terjeszkednek.

A Bangladesben és Vietnamban termelt termékekbe beépített légszennyezés jelentősen nőtt az elmúlt években, írta a Reuters hírügynökség.

Arról nem igazán esik szó az angliai egyetem jelentéséről szóló cikkben, hogy ezekben az országokban pontosan miben is lazábbak a környezetvédelmi előírások, de a The New York Times nemrég idézett egy beszédes adatot, ami arra utal, hogy Ázsiában megengedettebb a légszennyezés: az amerikai Lawrence Berkeley National Laboratory adatai szerint a kínai acéliparban átlagosan 23 százalékkal több szén-dioxid-kibocsátás jut egy tonna acél előállítására, mint az amerikai és német versenytársaknál.

Ennek oka az, hogy a kínai gyáraknak nagyobb részben szolgáltatják széntüzelésű erőművek az áramot, mint az USA-ban és Németországban.

Kép: freeimages.com

Nem fogyaszthat mindenki úgy, mint az amerikaiak

„Ha mind a hétmilliárd ember úgy fogyasztana, mint az amerikaiak, nyolc bolygóra lenne szükségünk” – mondta Dabo Guan, a jelentés egyik társszerzője.

Már így is egyre előrébb tolódik az év folyamán az ökológiai túllövés napja, amin túl már a Föld biológiai kapacitásait meghaladó fogyasztást végzünk, vagyis fenntarthatatlanul, visszafordíthatalan kárt okozva éljük fel az ökoszisztémák erőforrásait. Idén az ökológiai túllövés napja augusztus 1- re esett.

Mika János: az egymilliárdot is elérheti a klímamenekültek száma
Egyszerre optimista és borúlátó Mika János éghajlatkutató. Ha nem fékezzük civilizációnk üvegházgáz-kibocsátását, elérhetjük azt a pontot, ahol visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el az éghajlat-változásban. Az, hogy egy adott üvegházgáz-koncentráció milyen mértékű felmelegedést generál, már ismert.
A Kelet-angliai Egyetem kutatói két fogyasztási szokásunkra mutattak rá, mint a gyáripart hajtó keresleti erőre: az Ázsiában előállított olcsó divatmárkák („fast fashion”) termékeinek tömeges és gyakori vásárlása, valamint háztartásonként két autó fenntartása.

Ezek olyan szokások, amelyeket a nyugati fogyasztóktól ellesve és elirigyelve kínai és indiai polgárok százmilliói akarnak lemásolni. Ha mindnek sikerül, annak karbonvonzata meghiúsítaná a hatékony klímavédelmet és a kibocsátáscsökkentést.

Tegyük hozzá: a népességszaporulat gyorsasága is ludas a fogyasztás növekedésében. Már 7,6 milliárdnál több főt számolunk a Földön, a hétmilliárdos lélekszámot 2011-ben érte el az emberiség. Az elmúlt évtizedeken exponenciálisan egyre gyorsabban ugráltunk túl az újabb és újabb milliárdokon.

Véleményvezér

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo