Immáron két éve, hogy az elmúlt két évtized legnagyobb nukleáris balesete az atomenergiával kapcsolatos álláspontjuk pillanatnyi átgondolására késztette a fejlett országokat. A világ mégsem mondott le az atomenergiáról, Magyarország néhány hónapja kötelezte el magát egy újabb atomerőmű építése mellett, Japán pedig újraindítja leállított erőműveit. Közben a sugárszennyezett Fukusima prefektúrában folyik a kármentés, a kitelepített lakosoknak pedig meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy soha nem térhetnek vissza otthonaikba.
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben? Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Japánban délután 2 óra 46 perckor, a pusztító erejű földrengés bekövetkeztének időpontjában országszerte egy perces néma csenddel és imával emlékeztek meg az áldozatokról. A Richter-skála szerinti 9-es erősségű földmozgás és az az által kiváltott több tízméteres szökőár közel 16 ezer halálos áldozatot követelt, két és félezer embert pedig a mai napig eltűntként tartanak nyilván. Számos jelentés és sajtóhír szerint az északkeleti régió helyreállítása jelentős elmaradásban van: a két éve kitelepített 470 ezer ember közül 315 ezren még mindig átmeneti szállásokon laknak, a térség gazdasága pedig közel sem heverte ki a katasztrófát.
A természeti csapás áldozataira való emlékezés mellett hétfőn újra utcára vonultak az atomenergia feladását követelő aktivisták is, akik a katasztrófa által kiváltott fukusimai erőműbaleset évfordulójának közeledtével már harmadik napja tüntetnek. Jelenleg az ország 50 működőképes reaktorából csak kettő üzemel a fukusimai események okozta biztonsági félelmek miatt. A Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris katasztrófát elszenvedő létesítmény leszerelése becslések szerint további négy évtizedet fog igénybe venni, miközben Fukusima prefektúra sugármentesítése a tervezettnél sokkal lassabban halad. A cég szerint az azóta biztonságosan leállított erőmű teljes leszerelése négy évtizedet fog igénye venni.
A cég felelősségét és a fukusimai emberek melletti kiállást hangsúlyozta a két évvel ezelőtt balesetet szenvedett atomerőművet üzemeltető Tepco cég vezetője hétfőn, miközben a japán atomenergetikai hatóság elnöke azt ígérte: soha többet nem fordulhat elő hasonló nukleáris katasztrófa a szigetországban. Hirosze Naomi, a cég elnöke a vállalat fukusimai központjában tartott megemlékezésen azt mondta: "Azt akarom, hogy minél többen jöjjenek el ide, nézzék meg a helyzetet, hallgassák meg a katasztrófa által érintett embereket, és gondolkozzanak el azon, hogy mit tudunk tenni értük".
Ezzel párhuzamosan a fukusimai balesetet követően felállított atomenergetikai hatóság vezetője, Tanaka Sunicsi azt ígérte, hogy mindent meg fog tenni egy hasonló nukleáris katasztrófa megakadályozása érdekében. A hatóság tavaly ősz óta folyamatosan vizsgálja Japán 50 működőképes atomreaktorának biztonságosságát, s korábban már jelezte, hogy az atompárti kormány sürgetése ellenére csak a legszigorúbb előírásoknak megfelelő létesítmények újraindítását fogja engedélyezni.
Mi történt Fukusimában?
A kilowattot nem lehet megenni
„A kilowattot nem lehet megenni, egy barrell olaj mellé nem lehet odaállni és meríteni belőle, a fogyasztók nem elsősorban energiát vásárolnak, hanem magát a szolgáltatást” – emelte ki Mycle Schneider. A szakember szerint elsősorban az energetikában ezért szemléletváltásra van szükség: a fogyasztókban is tudatosulnia kell, hogy milyen áron jutnak hozzá a szolgáltatásokhoz. Példaként hozta fel, hogy hazájában, Franciaországban is bárki hozzájuthat a fűtéshez, vagy az elektromos áramhoz, de joga senkinek sincs az energiára. „Európa egyik legfejlettebb államában, Franciaországban például hárommillió ember fázik minden télen, mert egyszerűen nincs pénzük arra, hogy befizessék a fűtésért járó díjat” – mondta a szakértő, aki szerint ez a legfontosabb pont, amin a jövő energiarendszereinek kialakításakor változtatni kell.
Százötven másodperc: ilyen hosszan tartott az ismert történelem egyik legerősebb - a Richter-skála szerinti kilences fokozatú - földrengése, amely 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14.46-kor csapott le a Japán-szigetekre. Alig negyven perccel később óriási szökőár - japán nyelven cunami - csapott le Honsú sziget északkeleti partvidékére. Egész városokat, falvakat söpört el, hajókat rakott le a tengerparttól több száz méternyire és embereket sodort el. 561 négyzetkilométernyi területet árasztott el a tenger néhány perc alatt. Az árnak katasztrofális hatása volt a tengerparton álló Fukusima Daiichi atomerőműre is, amelynek biztonsági berendezéseit nem ilyen méretű cunami kivédésére méretezték. A 14 méteres hullámokra a jelek szerint senki sem számított, az ár átsöpört a 10 méteres védőfalakon és tönkretette a reaktorok hűtőrendszerét, összeroncsolta az áramellátást biztosító generátorokat és az erőmű üzemcsarnokában dolgozókkal is végzett, amikor éppen a 3-as blokk turbinaépületének alagsorába mentek ellenőrizni a turbina kiegészítő hűtőrendszeri tartály vízszintjét. A hűtés nélkül maradt reaktorok melegedni kezdtek, a hőmérséklet és a nyomás minden emberi kontroll nélkül emelkedett. Március 12-én, egy nappal az után, hogy a cunami lecsapott Fukusimára, a kamerák rögzítették, ahogy az atomerőmű 1-es blokkja, helyi idő szerint 15.46-kor felrobbant. Az első robbanást továbbiak követték, az atomerőművet üzemeltető Tepco (Tokyo Electric Power Company) dolgozóinak minden erőfeszítése ellenére. A kiszabaduló radioaktív anyagok a szigetország területének kerek nyolc százalékát, harmincezer négyzetkilométernyi területet szennyeztek be (mintegy Magyarország egyharmadát ), elsősorban a veszélyes Cézium 134 és 137 izotóppal. A radioaktív fertőzés miatt több mint százezer embert kellett kitelepíteni, közülük 87 ezren még sokáig nem térhetnek vissza otthonaikba. A Tepco ellen számos kártérítési per folyik a katasztrófával kapcsolatban, becslések szerint a vállalatnak több mint 3 ezer milliárd jenbe fog kerülni az érintettek kompenzációja. A legutóbbi, 800 fukusimai felperes által benyújtott csoportos keresetet pont hétfőn adták be, fejenkénti havi 50 ezer jenes (121 ezer forintos) kártérítést követelve a cégtől és a kormánytól.
Nem lett vége a nukleáris reneszánsznak
Habár többen azt jósolták, a fukusimai katasztrófa nem vetett véget a 21 század első évizedeiben világszerte tapasztalható új nukleáris erőmű építési hullámnak. Számos ország, köztük hazánk is elkötelezte magát az atomenergia mellett. A felelősségre vonás kérdése illetve a szabályozói hozzáállás alig változott. “Az anyagi felelősség vállalására Magyarországon még kevesebb esély van, mint Japánban. Az üzemeltető MVM maximálisan 34,6 milliárd forintig vonható felelősségre, ami a valós károk töredékét fedezi. A beszállítók pedig semmilyen felelősséggel nem tartoznak. Így ha valamilyen hiba vagy tervezési hiányosság miatt egy nagyobb nukleáris baleset történik, a magyarországi és európai áldozatok nem számíthatnak semmilyen kártérítésre.” – állítja Jan Haverkamp, a Greenpeace atomenergia és energiapolitikai szakértője a szervezet közleménye szerint. Pedig egy ilyen katasztrófa költségei – mint a Piac&Profit korábban megírta – Európában meghaladnák a 125 ezer milliárd forintot.
Sokba kerülne Európának egy fukusimai katasztrófa
Eddig csak becslések voltak arra vonatkozóan, hogy milyen károkkal járna Európában egy fukusimai atomkatasztrófához hasonló esemény. Francia kutatók azonban részletes számításokat végeztek és az eredmények riasztóak. A 2011 márciusában történt fukusimai atomkatasztrófa volt a csernobili után a második legsúlyosabb nukleáris baleset. Pedig voltak szerencsés körülmények: viszonylag ritkán lakott területen történt a baj, az időjárás is kegyes volt Japánhoz, mert a szél az óceán felé sodorta a nukleáris szennyet.Arról eddig csak feltételezések voltak, hogy mi történne Európában egy hasonló katasztrófa esetén, ám francia kutatók most részletesen modellezték a következményeket. Az eredmények nem biztatók: százezres menekülttömeg, elképesztő 125 billió forintos kár, országhatárokon túlnyúló szennyezés, masszív áramkimaradások.
