A ukrán-EU megállapodás lényege, hogy az ukrajnai vezetékrendszert az EU közreműködésével újítják fel, de arról is szó van, hogy az unió, illetve tagállamai esetleg az orosz-ukrán határon vásárolják meg az orosz gázt. Először Vlagyimir Putyin kormányfő jelentette ki: Oroszország felülvizsgálja az unióhoz fűződő kapcsolatait, ha érdekeit állandóan figyelmen kívül hagyják. Ezután Dmitrij Medvegyev javaslatára kedden meghatározatlan időre elhalasztották az jövő hétre kitűzött orosz-ukrán kormányfői találkozót, amelyen az Ukrajna által kért ötmilliárd dollárról lett volna szó. Az összeg az ukrán valuta megszilárdítása mellett a Naftogaz Gazprommal szembeni fizetőképességének megőrzését is szolgálta volna. Moszkva hajlamos lett volna megadni, de ez most kétségessé vált, s nem is szándékoznak új időpontot kitűzni a találkozóra, amíg Ukrajna nem szolgál magyarázattal a brüsszeli megállapodásra. A Naftogaz már be is jelentette, hogy problémák lehetnek az április 8-án esedékes fizetéssel.
Előre kéne fizetni
Március elején, amikor a Naftogaznak szintén fizetési problémái voltak, az orosz fél leszögezte: ha nem érkezik meg a szükséges összeg idejében, a Gazprom előre fogja kérni a gáz árát. Ha azonban a Naftogaz a már felhasznált gázt sem tudja kifizetni, még kevésbé tudja előre letenni az árat. A Gazprom újra elzárhatja a gázcsapot, s a januári gázháború tanulsága szerint Ukrajna ismét az Európába szállítandó orosz gázt csapolja majd meg. Moszkva azonban nem enged. Egész héten szinte minden napra jutott hír, amely ezt érzékeltette. Gazprom-forrásokra hivatkozó pénteki sajtójelentések szerint a Gazprom a RoszUkrEnergo (RUE) mellett állt ki annak a Naftogazzal szembeni követelései ügyében.
Az orosz konszern, amely januárban Ukrajnával kórusban vádolta a gázháború kirobbantásával az 50 százalékban saját, 45 százalékban Dmitrij Firtas ukrán üzletember tulajdonában lévő, az orosz-ukrán gázüzletbe (Gazprom-források szerint Viktor Juscsenko ukrán elnök kérésére) korábban bevont, majd a januárban aláírt Gazprom-Naftogaz szerződésből (Julija Timosenko kormányfő követelésére) kikerült közvetítőt - mellette állt ki a stockholmi kereskedelmi kamara választott bíróságának meghallgatásán. A RUE 600 millió dollárnyi adósság kifizetését és az ukrajnai tárolókban lévő, 11,5 milliárd köbméter kiemelését és határra szállítását követeli. Közben a Gazprom egy illetékese a hét közepén kijelentette: az ukrajnai vezetékek a Szovjetunió idején, egy egységes rendszer részeként épültek, s bármiféle változtatás az egész eurázsiai térség ellátását veszélyezteti.
Kék Áramlat újra terítéken
Pénteken kiderült, hogy Moszkva és Ankara feléleszti a Kék Áramlat vezeték kibővítésének tervét, amelyet két éve tettek jégre, mivel felmerült a Déli Áramlat terve, s a jelenlegi két cső kapacitása sincs kihasználva. A Kék Áramlat fele-fele részben a Gazprom és az olasz ENI tulajdona, és politikai kérdés is. Északról délre szeli át a Fekete-tengert Oroszországtól Törökország ázsiai része és Izrael felé, míg a Déli Áramlat Oroszországból Európába szállítaná a gázt, Törökország pedig a Nabucco részese. Moszkva és az EU versenyre kelt Ankaráért, amelynek még mindkettővel sok vitája van gázügyben, de a Gazprom második legnagyobb ügyfele, s az orosz monopólium a török állami vállalattal számos téren együttműködik. A Naftogaz pénteken bejelentette, hogy megbízott igazgatója, Igor Didenko Moszkvába utazott, hivatalosan azért, hogy a gázszállítás műszaki részleteit pontosítsa 2009-re, de jól értesült források szerint azért, hogy a Kijev által szerződésben korábban lekötött 40 milliárd köbméter gázt a pönálék elkerülésével leszállítsa 33 milliárdra. Az orosz fél korábban hajlandónak mutatkozott erre - Vlagyimir Putyin be is jelentette, hogy Moszkva eltekint a mintegy 1,5 milliárd dolláros bírságtól, s Ukrajna már eddig is a kikötöttnél kevesebb gázt vett át -, de mostanra már nem ilyen nagyvonalú.
Julija Timosenko ukrán kormányfő a jelek szerint eleinte nem ijedt meg Moszkva ingerültségétől s azt mondta, hamarosan Japánban tárgyal. Japán azonban nem kívánt a gázvezeték korszerűsítésébe beruházni. Timosenko - akinek belpolitikai pozícióját igencsak gyengíti, ha elveszti Moszkva eddigi támogatását - már arról beszél, hogy a brüsszeli megállapodással kapcsolatos félreértések tisztázódnak majd, s persze Moszkva is részt vehet a vezetékek korszerűsítésében. Moszkva felháborodása érthető, hiszen - amint azt Paolo Scaroni, az olasz ENI feje is elmondta a héten Moszkvában - értelmetlen a gázszállítások növeléséről beszélni a szállító nélkül, s érthetetlen, hogy az EU a szállítási útvonalak diverzifikálásának fontosságáról beszél, jóváhagyta az Északi és a Déli Áramlat vezetékek építését, majd az ukrajnai vezetékeket akarja bővíteni. Scaroni szerint vissza kell térni az ukrajnai vezetékek üzemeltetését ellátó konzorcium (Moszkva által javasolt) tervéhez. Ezt remélte eddig a Gazprom is.
Brüsszel vs Moszkva
A Szovjetszkaja Rosszija című lap hétvégi számában úgy vélte: a Brüsszelben kötött megállapodás aláássa a Gazprom törekvését, hogy ellenőrzése alá vonja az európai gázelosztó hálózatokat, amihez az ukrajnai rendszer ellenőrzésének megszerzése az egyik első lépés lett volna, s egyben kétségessé teszi az Északi és Déli Áramlat vezetékek terveit is. Az sem mellékes, hogy orosz becslés szerint a korszerűsítés mintegy 16 milliárd dollárba kerülne, míg az EU fele ennyiért ígéri megoldani, s ezzel zsíros falattól fosztja meg az érdekelt orosz vállalatokat - írta a lap.
