A norvég Kirkenes városka a Barents-tenger mellett fekszik, a messzi északon, Oslótól 2.000 km-re – de sokkal közelebb az orosz Murmanszkhoz. A sarkvidéki település 3.500 lakosát mégis nagy remények éltetik: amint a jégréteg a klímaváltozás következtében mind inkább visszahúzódik, illetve gyengül, egyre nagyobb lehetőségeket kap a kereskedelmi hajózás a híres észak-nyugati átjárón, Ázsia és Európa között.
A Kínától Észak-Európába vezető tengeri út erre, északon, 40 százalékkal rövidebb, mint ha a Szuezi csatornát használják és 60 százalékkal rövidebb, mint ha a hajók megkerülik Afrikát. A felmelegedés mellett könnyíti az átállást a technika is: az új teherhajók jégtörő vezetése nélkül is át tudnak jutni, a helyzettől függően orral, vagy tattal előre haladnak az északi vizeken.
A kirkenesiak azért azt remélik, hogy városkájuk 1-2 évtizeden belül az Észak Szingapúrjává válhat, óriási forgalommal. Ehhez mindenesetre vasút is kell, ám a legközelebbi vasútállomás finn területen, az 500 km-el délre fekvő Rovaniemiben van. Vagy oda kell vasutat építeni, vagy a norvégiai Narviktól, amely ugyancsak igen távol van.
Bár az EU a norvég vasúthálózat északi kiépítését támogatja, sok szakértő számára a finn területen át vezető vonal látszik célszerűnek. Különösen annak tükrében, hogy egyre több szó esik a finn és az észt főváros közötti 80 km-es vasúti alagút kiépítéséről. Az út csak fél órát venne igénybe, és kerek 2 millió lakossal jönne létre metropolis a Finn-öbölben. Az alagút megépítése persze igen költséges, több tízmilliárd euróra becsült. Mikor kezdik tervezni, majd építeni, egyelőre bizonytalan.
(Forrás: Neue Zürcher Zeitung)
