Az európai nagyvárosok egyre növekvő autóforgalma, zsúfoltsága, romló levegője már a XX. század második felében ráébresztette a vezetőket, hogy tenni kell valamit ezzel a problémával. Számtalan megoldást vezetettek be annak érdekében, hogy élhetőbb környezetet teremtsenek a városlakók számára: csillapított forgalmú övezetek jöttek létre, kerékpárutak épültek ki, javultak a tömegközlekedési kapcsolatok. A városzöldítő ötleteknek köszönhetően az élet is elviselhetőbb!
A 90-es évekre világossá vált, hogy a fejlesztéseket, a környezetbarát közlekedést és a környezettudatos városi létet igenis népszerűsíteni kell ahhoz, hogy sikereket érjenek el ezeken a területeken. Ennek jegyében rendezték meg Franciaországban 1997-ben az első Autómentes Napot. A kezdeményezés lényege, hogy az egyébként gépkocsit használó városlakók egy napra tegyék le autóikat, és próbálják ki az alternatív közlekedési módokat. Ez az alkalom a közlekedési újításokkal, illetve a korábban még ismeretlen lehetőségek – szerencsés esetben – megkedvelésével, kedvező tapasztalatok összegyűjtésével megváltoztathatja a közlekedők szokásait, és átszoktathatjuk a környezetbarát közlekedési módokra.
A francia elképzelés olyan sikeresnek bizonyult, hogy az ezredfordulóra számos más városban is megrendezték az Autómentes Napot. Az Európai Bizottság a rendezvényt – amelyet hagyományosan szeptember 22-én tartanak – 2000-ben Európai Kezdeményezéssé nyilvánította. Az Autómentes Nap központi eseményéhez egyre több kísérőprogram is csatlakozott, így jött létre az Európai Mobilitási Hét.
Ahhoz, hogy Magyarországon igazán autómentes legyen a mai nap, több mint hárommillió gépkocsinak kellene otthon maradnia. 2014-ben ugyanis 67 ezerrel bővült az autók száma Magyarországon, így az év végén ez a szám 3 millió 107 ezer darabot tett ki - közölte a KSH. Ezzel az eddigi csúcspontot jelentő 2008-as számot 52 ezer darabbal haladta meg. Hazánk autóállományának az átlag korára jellemző volt, hogy 2002 és 2006 között fiatalodott, 2006-ban és 2007-ben 10,3 éves volt a gépkocsik átlagos kora, 2008 óta viszont – a gazdasági válság miatt megváltozott hitelezési feltételek és fogyasztói magatartás miatt – folyamatosan öregszik: a személygépkocsik átlagos kora 2014-ben 13,4 év volt, a legmagasabb az ezredforduló óta, míg ugyanez az adat hat évvel ezelőtt csupán 9 év körül mozgott.
Bár a rendszerváltást követő években jelentősen javult a levegő minősége, ez a kedvező trend a 2000-es évek második felében megállt, majd romlás volt tapasztalható. Az Egészségügyi Világszervezet szoftverével könnyen megbecsülhető, hogy milyen egészségügyi károkat okoz hazánkban is a levegő szennyezettsége. A légszennyezettségi adatok alapján, évente Budapesten mintegy 1.700 ember, Debrecenben 230, Miskolcon közel 200 ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a szmoggal.
