A Sean Connery, Ralph Fiennes és Uma Thurman főszereplésével készült Bosszúállók (1998) című utopisztikus film az időjárás-módosításról szólt. Azt hittük, ez hagymázas, őrült teória. Nos, kiderült, hogy nem az. Hanem konkrét üzleti érdek. Elsősorban persze az agrárium számára jelent nagy lehetőségeket a technológia, ami komoly profitot generálhat.

Néhány éve a Thesszaloniki Filmfesztiválon vetítettek egy meglehetősen fantáziátlan dokumentumfilmet a svájci hegyekről, s a mezőgazdaságot taglaló jelenetekben egy ilyen időjárás-módosító kisrepülőgép akcióját követték. Éppen egy olyan szélsőséges vihar jött Svájcba, ami nagy eséllyel leverte volna a már-már beérő almatermést, ezért felszállt egy gép, hogy bizonyos anyagokat szórjon a levegőbe, ami arra készteti a felhőket, hogy oszoljanak és más irányt vegyenek. (Ez a svájci film nem azonos azzal, az amerikai dokumentumfilmmel, ami a "chemtrails-nek" nevezett -vagy hitt- jelenséget vizsgálja, melyet itt ismertettünk.)

Esőcsinálás: a GE-nél indult

A "geoengineering", vagyis az ökológiai folyamatokba való belenyúlás technológiai eszközökkel virágzó tudományág, amelynek különböző lehetséges -kísérlet alatt lévő vagy már gyakorlatban is alkalmazott- módozataival foglalkoztunk már a klímablogon az elmúlt években. (Például a földi légkor üvegházgáz-tartalmának világűrbe exportálásával vagy a tengerek vassal történő "trágyázásával" a savasodásuk megállítása végett.)

Manapság az esőcsinálás és a viharelterelés az időjárás-befolyásolás két legfontosabb célja napjainkban. Ez két módszerrel lehetséges: a felhők permetezésével vagy olyan ionizáló eszközökkel, melyek a légkörbe sugározzák hullámaikat.

fotó: flickr/schizoform

Kína bevallja, Amerika tagadja

Kína az egyetlen ország, amely nem titkolja, hogy mennyi pénzért és hogyan terelgeti és turbózza fel a felhőket. Az ázsiai nagyhatalom elismerte, hogy 2006 óta permetezi a fellegeket ezüst-jodiddal vagy szárazjéggel. (Más országok szulfát aeroszolt szórnak.)

A módszerről úgy tartják, hogy hatékonysága tudományosan nem alátámasztott, de Kínát ez nem érdekli: állításuk szerint 2006 és 2016 között e metódus révén 55 milliárd köbméterrel sikerült növelni a csapadékmennyiséget az ország nyugati részében, mely Kína legszárazabb régiója, ahol a helyiek rendszeresen szenvednek vízhiánytól. A rendszer bővítésére a közeljövőben 168 millió dollárt szánnak, amiből fejlesztik az e célra használt 8 repülőgépet, valamint a 900(!) rakétafellövő eszközt helyeznek üzembe.

2014-ben egy szenátusi albizottság (Appropriations Subcommittee, SD-192) katonai K+F-et vizsgáló meghallgatásán Dr. David Walker, az Amerikai Légierő főtitkár-helyettese Lisa Murkowski szenátor kérdésére azt válaszolta, hogy a HAARP (High Frequency Active Aural Research Program) rendelkezik egy elektromágneses állomással, melyet Alaszkában épített a légierő 300 millió dollárért. A létesítményt "arra tervezték, hogy energiát küldjön az ionoszférába és kontrollálja azt". (Dr. Walker kijelentését a Youtube-on is közzétették.)

Korábban egyszer ismerte el nyilvánosan kormányzati alkalmazott az időjárás-módosítás létét. 1997-ben William Cohen egykori védelmi miniszter azt mondta, vannak terroristák, akik "ökotípusú terrorizmust űznek, módosítják az éghajlatot, földrengéseket és vulkánokat váltanak ki távolról, elektromágneses hullámok használatával".

2014-ben a bizottsági meghallgatáson az illetékesek azt mondták, hogy befejezték a HAARP használatát és szétszerelik az alaszkai bázist, ami nyilvánvalóan azt a benyomást hivatott kelteni, hogy a hadsereg többé nem manipulálja az ionoszférát.

fotó: flickr/Adam Singer

A neten azonban olvashatók olyan értesülések, melyek szerint mobil HAARP-állomások is vannak a Fülöp-szigeteken. Ezek szállítható platformokon nyugszanak és a világon bárhol fel lehet őket állítani, hogy tetszőleges célpontra irányítva mikrohullámokkal "melegítse fel" a légkört - legalábbis ezt állítja a geopolitics.co. A honlap fotót is közöl a technológia szabadalmi bejegyzéséről: 1987 augusztusában keletkezett engedélyezési száma 4 686 605, s a szabadalom nevéből kiderül, hogy nemcsak az ionoszférára alkalmazhatják, hanem a mágneses tér, a magnetoszféra befolyásolására is alkalmas.

2011 elején látott napvilágot a hír a világsajtóban, hogy Abu Dhabi tudósai sikeresen befolyásolták a helyi időjárást, "egész időjárási rendszereket", amivel egy nap alatt 50 esőzést tudtak indukálni. Egy egész mezőnyi nagyságú ionizáló eszközt telepítettek a sivatagba, melyek negatív ionokat lövöldöztek az alsó légköri övezetekbe, hogy porrészecskéket vonzzanak magukhoz, azok pedig "kondenzációt" indítsanak be, vagyis esőcseppeket vonzzanak be a levegőből. Amikor ez elér egy bizonyos szintet, a felhők többé nem képesek magukban tartani a csapadékmennyiséget és elindul a zápor.

Elemzők ennek tudták be, hogy a bejelentést megelőző évben, 2010 júliusában és augusztusában óriási viharok voltak tapasztalhatók Abu Dhabiban, holott normális körülmények között a nyári szezonban szinte semmi eső nem zúdul a sivatagra. Arról azonban kevés szó esik, hogy az ionizáló sugárzás használata -amivel a HAARP is élt- állítólag hurrikán kialakítására, sőt földrengés kiváltására is képes.

Piaci alapon is megy a dolog

A tekintélyes amerikai politikai folyóirat, a The Atlantic 2015-ben foglalkozott a felhők permetezésének témájával. "Nem oldja meg a téli bajokat, de az esküvő napjára sem ígér felhőtlen napot", szólt a cikk bevezetője. Másképp hiszik ezt az angliai Oliver's Travel alapítói. A cég vagyonos ügyfeleknek ígér tiszta égboltot a lagzi napjára. Mindössze három hetes vizsgálatra és 150 000 dollárra (43,74 millió forintra!) van szükségük, hogy a megadott helyszínen szétoszlassák a felhőket a kérdéses napon.

Van benne némi irónia, hogy éppen Anglia került az első országok közé, ahol megkezdték e szolgáltatást lakossági ügyfelek számára. Elvégre éppen a szigetországban szólt Kate Bush 1985-ös slágere, a Cloudbusting videoklipje arról, hogy az énekesnő tudós apukája (akit Donald Sutherland alakít) felhőszétlövő masinát fejleszt ki, majd csúnya gonosz bácsik jönnek a kormányzattól (értsd: a titkosszolgálattól) és elbánnak vele meg a gépével... Érdekes módon, amikor az Oliver's Travel szolgáltatása elindult, csak azt vállalták, hogy Franciaországban kivitelezik a kívánt időt, Angliában nem. Ennek oka azonban nem ismeretes.

fotó: flickr/veggiefrog

Az angol cég azonban nem az első a felhőpermetezés piaci alapú alkalmazásában. Az Egyesült Államokban a Weather Modifications, Inc. kínál esőcsinálást mezőgazdáknak. Az észak-dakotai vállalkozás vezetője, Bruce Boe 1974 óta dolgozik időjárás-módosító módszereken. Szerinte a közvéleményben hamis fogalmak élnek a metódusról: az esőzés elhárítása teljes mértékben lehetetlen, a földi időjárás, a légköri rendszerek sokkal komplexebbek ennél, inkább arról van szó, hogy a felhők működését erősíthetik a szakemberek. Vagyis időjárás-módosítás helyett célszerű lenne felhő-módosításról beszélni, vagy még pontosabban a felhőkben lévő "csapadékfolyamatok" modifikálásáról. (Boe szerint az Oliver's Travel ajánlata is eltúlzott, tökéletes biztonsággal nem ígérhető, hogy tiszta lesz az ég egy bizonyos napon.)

Ráadásul csak bizonyosfajta felhőknél lehetséges a hatékony csapadékmódosítás. Boe egyébként ma már lézereket, diódákat, optikai szondákat használ a felhők elemzéséhez, hogy meghatározza, mi a leghatékonyabb módszer a befolyásolásukhoz.

Nem most kezdték

A felhők buherálásának története 1946-ra nyúlik vissza, amikor a General Electric vegyésze, Vincent Schaefer elkezdett kísérletezni a csapadékmanipulálással. Ő szárazjeget használt, hogy kristályok képződjenek a felhőkben.Projektjéhez csatlakozott Bernard Vonnegut (Kurt Vonnegut regényíró fivére), aki ezüst-jodid használatát szorgalmazta, amivel az esőcseppek méretét tudták növelni. Vonnegut, Irving Langmuir és E.G. Suits is, akik 1951 márciusában washingtoni szenátoroknak mutatták be a felhőmódosításnál használt eszközöket (az Associated Press fotóriportere megörökítette a találkozót).

Az amerikai Meteorológiai Intézet (U.S. Weather Bureau) tudományos igazgatója, Harry Wexler is kísérletezett már laboratóriumi körülmények között a technológiával, de amikor meglátta Vonneguték eljárását, rájött, hogy náluk van a megoldás, nem nála.

Forrás: Business Insider, geopolitics.co, cnet.com, The Atlantic, naturalnews.com