Jávor Benedek, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke szerint a javaslat arra kötelezi a tagállamokat, hogy az európai irányelvnek megfelelően csökkentsék a szennyezőanyag-kibocsátást, akár a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának, akár az ipari vagy a fűtési eredetű szennyezésnek a mérséklésével. Elmondta, hogy a javaslat a különböző szennyezőanyagok 20-30 százalékos határérték-csökkenését irányozza elő, továbbá olyan szennyezőanyagoknál is megállapít határértéket, amelyek esetében még nincs meghatározott szélső érték. A magyar kormánynak is csökkentenie kell a levegő szennyezettségét – hangsúlyozta az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke.
A közlekedési eredetű kibocsátás visszaszorításánál a forgalomszervezést és a kibocsátási határértékek szigorítását, a fűtési és az ipari eredetű szennyezőanyag-kibocsátásnál pedig a városi zöldfelületek növelését említette megoldási javaslatként. A levegő minőségének javulása által csökkenne a légszennyezés miatt kialakuló betegségek száma, így az egészségügyi és a kieső munkanapokból eredő költségek megspórolásával Magyarország nyeresége 1 és 7 milliárd euró között lenne, míg az intézkedések szükséges kiadásai 70 millió euróra tehetőek. (A WHO szerint évente 4,3 millió ember hal meg csak a beltéri légszennyezettség miatt.)
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint Magyarországon évente 16 ezer ember hal meg idő előtt légszennyezettség következtében, míg az Európai Unióban ez a szám a 450 ezret is elérheti. Megemlítette, hogy Budapesten, a Kálvin téren végzett helyszíni légszennyezettségi mérések azt mutatták, hogy a levegőben található veszélyes anyagok részecskéinek száma egy köbcentiméternyi mintában a 300 ezret is eléri, amikor dízelmotor-meghajtású járművek haladnak arra, míg ezek hiányában csupán 25-30 ezer ez az érték. „Egy viszonylag tiszta városi területen” végzett mérésnél pedig 1000-2000-es értéket mutat.
Bár a rendszerváltást követő években jelentősen javult a levegő minősége, ez a kedvező trend a 2000-es évek második felében megállt, majd romlás volt tapasztalható. Az Egészségügyi Világszervezet szoftverével könnyen megbecsülhető, hogy milyen egészségügyi károkat okoz hazánkban is a levegő szennyezettsége. A légszennyezettségi adatok alapján, évente Budapesten mintegy 1700 ember, Debrecenben 230, Miskolcon közel 200 ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a szmoggal.
