A jelenleg domináns fosszilis energiahordozók kiváltása jelentős reálgazdasági átalakulással jár. Ennek során újrarendeződik a gazdaság, átértékelődnek technológiák és földrajzi területek, új piacok jönnek létre és régiek szűnnek meg. A vállalat pénzügyi eszközeinek, vagyonának értékelésében meg kell jelenniük a környezeti, társadalmi hatásokat figyelembe vevő fenntartható vállalatirányítás (ESG) szempontjainak.
Nézzünk szembe a klímakockázatokkal
A befektetőknek először is világos képet kell kapniuk arról, hogy a cégek bevételeit, költségeit és eszközeik pénzügyi értékelését hogyan befolyásolják a klímakockázatok, mely eszközök lettek – vagy lesznek – értéktelenebbek, és melyek értékelődnek fel. Ez földrajzilag és ágazatonként eltérhet, illetve nagyban függ az egyes vállalatok stratégiai helyzetétől és felkészültségétől is.
A kockázatoknak két típusa van. A konkrét fizikai kockázatok – például gyakoribb és nagyobb mértékű áradások, aszályok – közvetlenül fenyegetik az eszközöket és értékláncokat. Bár úgy gondolnánk, hogy ezek csak hosszú távon tűnhetnek problémának, vannak olyan tényezők, amelyek már rövid távon jelentősek lesznek Magyarországon is, sőt, már ma érvényesek. A Kárpát-medencében egyre gyakoribbak – és még inkább azok lesznek – a hőhullámok és az aszályok, a heves esőzések és áradások, ezek pedig a mezőgazdaságban és az épített környezetben egyaránt súlyos károkat okozhatnak.
