Brüsszelben úgy vélik, hogy a bakui nyilatkozat aláírásával a régóta dédelgetett gázvezetékterv egy lépéssel közelebb kerül a megvalósításhoz. "Még nem arattunk ugyan végső győzelmet, de legalább megnyertük az első csatát" - idézett szerdán a német gazdasági és pénzügyi napilap egy uniós diplomatát.
A Nabucco bevallott célja, hogy függetlenítse Európát az orosz földgáztól. Az elképzelés értelmében a Kaszpi-tenger térségéből jutna el a csővezetéken át közép-ázsiai földgáz az öreg kontinensre. A hangzatos elképzelés azonban mind ez ideig csupán álom volt, mert az európaiaknak nem sikerült egyetlen közép-ázsiai országban sem nyersanyagot biztosítani a 7,9 milliárd euróért megépítendő, 3.300 kilométer hosszú csővezetékhez.
Az Európai Unió hét tagállamában az orosz Gazprom óriáskonszern monopolhelyzetben van a gázellátás terén. Négy tagország az orosz cégtől vásárolja földgázszükségletének kétharmadát, ez pedig lehetővé teszi az oroszoknak, hogy magas árakat diktáljanak a hosszú távra szóló szerződésekben. Magyarországon például a fogyasztók kétszer annyit fizetnek egy köbméter gázért, mint a németek, holott a kelet-közép-európai országban az átlagjövedelem jóval a németországi alatt van - írta a Handelsblatt. A német földgázpiacon az orosz gáz részesedése 44 százalék körül van, a tendencia emelkedést mutat. A nyugat-európai (holland, norvég, brit) földgázmezők ugyanis kimerülőben vannak. Ezért is vetik pillantásukat az európaiak egyre gyakrabban a Kaszpi-tenger vidékére.
Az ott fölfedezett, de még föl nem tárt Sah Deniz II gázmező évente legalább 14-16 milliárd köbméter földgáz kitermelését tenné lehetővé. Ez a mennyiség elegendő volna a Nabucco csővezeték üzembe helyezéséhez. Mivel azonban a Nabucco évi kapacitását 31 milliárd köbméterre tervezik, idővel további gázszállítókra lesz szükség a vezeték kihasználása érdekében. Az Európai Unió illetékesei Türkmenisztánra és Irakra tekintenek, José Manuel Barroso bizottsági elnök ezen a héten mind a két országot fölkeresi.
