A müncheni ügyészség közleménye szerint Rupert Stadlert bűncselekmény nyomai eltüntetésének veszélye miatt kellett előzetes letartóztatásba helyezni A társaság ellen szabálytalan motorvezérlő rendszerrel felszerelt dízelautók európai értékesítése miatt folytatnak eljárást. Rupert Stadler május végén került a gyanúsítottak közé, akiknek száma így húszra emelkedett. Köztük van az igazgatótanács egy tagja, akinek nevét nem hozták nyilvánosságra. Nála és Rupert Stadlernél házkutatást is tartottak. Csalással és hamis állítások okirati hitelesítésében való közreműködéssel gyanúsítják őket.

Az Audi autókat is gyártó VW-csoport botránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a társaságot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. A szoftver csak ekkor kapcsolta be az egyébként kötelezően előírt gázszűrőt, ami a valós fogalomba kerülve már kikapcsolt. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán, így forgalomba kerülhettek a valójában rendkívüli mértékben szennyező dízelmotorok.

Nem rázta meg a céget

A botrány kirobbanása egy svájci és két indiai egyetemistának köszönhető, akik a West Virginia Egyetemen tanultak. Marc Besch, egy svájci Opel-kereskedő fia, társaival eredetileg csak azt akarta tanulmányozni, miként sikerült a VW-nek olyan környezetbarát dízel-kocsikat építeni, amelyekről a cég reklámjai szóltak. A diákok valódi forgalomban is meg tudták mérni az autók károsanyag-kibocsátását. Itt derült ki, hogy az valójában 20-35-szöröse annak, amelyeket az ellenőrzött körülmények között zajlott teszteken mértek. Egy év múlva a svájci Besch készített egy hosszabb tanulmányt a kérdésről, a dolgozatát ismertették egy amerikai konferencián – ez indította el a vizsgálatokat és mindent, ami utána következett.

A vizsgálatok során kiderült, hogy a VW szoftver segítségével manipulálta a tesztek eredményét. Mint kiderült, az Audinál titokban egy egész “dízel-munkacsoport” is működött, amelynek a feladata a csalószoftver folyamatos fejlesztése volt. Ez annyira sikeres volt, hogy egyes új dízelmodellek a benzines típusoknál is kevésbé légszennyezőnek bizonyultak a teszteken, ilyen volt például az Audi Q2, és a VW Golf modelljei. Ezek kilométerenkénti nitrogén-oxid kibocsátása kevesebb, mint 80 milligramm volt a tesztek során, de a valóságban ennél 12-szer nagyobb volt a szennyezés.

A Győrben motorgyárat működtető Audi tavaly 60,128 milliárd euró (19240 milliárd forint) árbevételt ért el, ami 1,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az adózás utáni eredménye 2,07 milliárd euróról 3,48 milliárd euróra emelkedett. A kiszállított járművek száma 0,6 százalékkal 1 867 738 darabra emelkedett. Annak ellenére, hogy a dízelbotrány 2015-ös kezdete óta az Audi - részben a német közúti közlekedési hatóság (KBA) utasítására, részben önként - több mint 200 ezer autót hívott vissza szervizre a károsanyag-kibocsátást szabálytalanul befolyásoló megoldások miatt.