A szén, a kőolaj és a földgáz 2030 körül már csökkenő arányban áll rendelkezésünkre, a hiányzó mennyiségeket pedig alternatív energiaforrásokból kellene pótolnunk. Az energiaigény növekedését persze lehet számottevően csökkenteni.
Mindehhez még az is kapcsolódik Európa esetében, hogy a kontinens behozatalra szorul, szükségletének felét importálja, s 2030-ra 65-70 százalékát vásárolja majd Európán kívülről. A szakértő részletezte azokat a jogszabályokat - a Magyarországra érvényeseket is - , amelyek a megújuló forrásokból termelt villamos energiáról, motor hajtóanyagról szólnak.
A magyar energiapolitika új stratégiai célokat fogalmazott meg, így az ellátás biztonságát, a versenyképességet, a fenntarthatóságot. Bohoczky Ferenc idézett egy fontos arányszámot, Magyarország importfüggőségét illusztráló adatot, azt, hogy 70 százalékot is eléri a vásárlásunk. Az energiahatékonysági programok fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ha egy nagy erőműben a technológia korszerűsítésével 1 százalékos energiacsökkenés valósul meg, az több tízezer lakás energetikai korszerűsítési programjával mérhető össze. A haszon úgy is megjelenik, hogy a fel nem használt energia arányában mérséklődik a környezetszennyezés. #page#
A minisztériumot képviselő szakértő a megújuló energiaforrások magyarországi kínálatáról külön is beszélt. Hazánkban több mint 85 százalékot tesz ki a biomassza, a mezőgazdaság ebből úgy is részesedhet, hogy 800 ezer és egymillió hektár közötti területen lehet energia célú növényeket - fás szárú növényeket, gabonát, magvakat - termeszteni. A napenergia - az MTA tanulmánya szerint - a legnagyobb "készlet", sokszorosan jön le hozzánk a Földre, mint amennyit hasznosítunk.
Ahhoz, hogy Magyarország megújuló energiafelhasználását minimum megduplázzuk, reálisan mégis más lehetőségekkel tudunk élni, a geotermikus energiával, illetve a biomasszával. A szélenergia fő korlátja pedig az, hogy a szakhatóság 330 MW-nyi telepítést enged, ennyihez adottak a nem rugalmas magyar energiarendszer feltételei tározós erőművek építése nélkül.
Biomassza majd hiányzik?
A Magyarországra bejövő vizeket energiatermelésre csak 5 százalékban hasznosítjuk, számos fejlett nyugati országban 50-60 százalékot érnek el a folyók, patakok segítségével. Bohoczky Ferenc ezt kommentálva annyit mondott, hogy Magyarországon Bős-Nagymaros óta vízerőműről beszélni eretnekség, illetve: reálisan számolni kell az időjárás-változás egyik nyilvánvaló következményével, a szárazsággal, aszállyal és az árvízzel, az előbbin segíteni víztározókból való öntözéssel lehet, az utóbbin pedig a tározókba terelt vízzel lehet.
Ráadásul a biomassza, mely a hazai megújuló energia egyik fő alapanyaga, száraz, aszályos időben ugyancsak hiányozni fog. A geotermikus energia számít még nyilvánvaló lehetőségnek, akkor pedig gazdaságos megoldásnak is, ha hőszivattyúk segítségével visszamelegítik a hőjét már veszítő vizet, ezzel kisebb költséggel lehet ezt az alternatívát az ember szolgálatába állítani.
Az alternatív energia hasznosításának feltételeihez jogi környezet is kell, Bohoczky Ferenc nem csupán a villamos energiára vonatkozó szabályozásra utalt, hanem a gáztörvényre is, mely például megfelelő viszonyokat előírva biogáz is becsatlakoztatható lehet majd a hálózatba. A bio-hajtóanyagoknál a jövedéki szabályozás segítette érdemben, hogy egyről a kettőre jussanak a vállalkozások. A jogi feltételek önmagukban kevesek persze, pénzre, támogatásra is szüksége van a gazdaságnak. A mostanában megnyíló források közül egy 110 milliárdos keretet - megújuló energiára fordítandó 68 milliárdot és hatékonyságjavításra költhető 42 milliárdot - "nevesített" a minisztériumi szakértő, aki a lakossági és kutatási programokat is ide sorolta.
