Több oka van annak, hogy a nitrogénes műtrágyák környezetromboló hatásúak:
- Túl sok energiát emészt fel az előállításuk. A műtrágyagyártás felelős a világ energiafogyasztásának 3-4 százalékáért.
- Talajba juttatásuk után elszennyezik a talajvizet és csökkenti azok oxigéntartalmát, ami viszont a vizi élővilág kipusztulását gyorsítja. (Ebből erednek például a halálzónák a Mexikói-öbölben. A Mississippi-folyó magával hozza a bioetanolt gyártó üzemek ipari szennyvizét és a termőföldek nitrogénszennyezését.)
- A nitrogénnel szennyezett víz az emberi egészségre is káros: ha kapcsolatba kerülünk vele, fájdalmas viszketegséget és kiütéseket okozhat a bőrön, a víz elfogyasztásától pedig máj- és vesekárosodást szenvedhetünk.
- A nitrogén háromszázszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
A Pivot Bio egy olyan baktériumot fogott munkára, melyet tulajdonképpen inaktív tényező lett a természetben a műtrágyák miatt. Karsten Temme, a cég társalapítója így magyarázta el a baktérium és a műtrágyák szerepét:
- A növények növekedése olyan, mint az emberi test fejlődése. Vannak meglóduló növekedési szakaszai, amilyen az ember életében a kamaszkor. Ilyenkor intenzív táplálásra lenne szüksége a növénynek, de mivel a nagyipari módszerekkel termelő gazdaságokban a vetés során kiszórják a műtrágyát, mert utána a növekvő növények közé már nem tudnak bemenni a -gyakran nagy kerekeken közlekedő- gépekkel, járművekkel, pont a legkritikusabb időszakban nem kap elegendő tápanyagot kellő gyorsasággal a növény.
- A Business Insider cikkében meg nem nevezett baktériumot tulajdonképpen a nitrogén-gazdag műtrágyák használata tette haszontalanná. Látens, inaktív tényezőkké váltak a termelésben. "Felfedeztük a mikrobiom elveszett részét", nyilatkozta Temme. (Szóhasználata alighanem arra utalhat, hogy a baktérium genetikai változáson mehetett keresztül a változó körülmények hatására.)
- A cég a baktériumon génmódosítást hajt végre, hogy a nitrogén jelenlétében is működésbe lendüljön a baktérium. Magyarán a gazdák továbbra is használhatnak műtrágyát, de jóval kevesebbet, mert a munka egy részét elvégzi a baktérium, éppen a növény legérzékenyebb, legintenzívebb növekedési szakaszában.
- A farmerek tehát folyékony oldatban permetezhetik a baktériumot a növényre, vagy akár magára a vetőmagra. Amint megindul a gyökerek növekedése, a baktérium ráveti magát és réteget képezve bevonja, akár egy kesztyű és ettől kezdve napi szinten táplálni kezdi a növényt.
- Ily módon a jelenleg használatos nitrogénes műtrágya-mennyiség negyedét meg lehet spórolni. Ami óriási mennyiség globálisan, hiszen az éves műtrágyahasználat idén 199,4 millió tonna körül alakul, ebből 119,5 millió tonna a nitrogén-alapú műtrágya.
(Kép: SXC)
A szóban forgó baktériumban, mint céges termékben, megvan a lehetőség, hogy csökkentheti az agrárium és az élelmiszerellátás energialábnyomát, környezetszennyezését és egyúttal megóvhatja bolygónk talajvizeit és tengeri ökoszisztémáit. A vállalkozás azt is állítja, hogy a baktériummal termeszteni olcsóbb, mintha csak a nitrogén-alapú műtrágyával dolgoznának a gazdák.
(Business Insider, statista.com)
