A dekarbonizáció megvalósítási kihívásai mellett egy másik kihívás is kirajzolódik: miközben a klímaváltozás hatásait a vállalatok 86 százaléka már több működési területen is érzékeli, mindössze 25 százalékuk vizsgálta azt, hogy stratégiája vagy üzleti modellje mennyire ellenálló ezekkel a változásokkal szemben. Rendszeres, szcenárióalapú és a döntéshozatalba is beépülő értékelést mindössze 11 százalékuk végez.

Az alkalmazkodásban hasonló végrehajtási rés látható: a vállalatok 58 százaléka már tett konkrét lépéseket a fizikai klímakockázatok kezelésére, ezek azonban jellemzően még nem rendszerszintűek. Az alkalmazkodási intézkedések mindössze 13 százalékuknál épültek be átfogóan a működési, fejlesztési és irányítási döntésekbe.

A kutatás alapján tehát a következő kihívás nem egyszerűen a klímakockázatok felismerése, hanem azok stratégiai és működési döntésekké, majd rendszerszintű alkalmazkodási intézkedésekké alakítása.

A reziliencia és a dekarbonizáció kéz a kézben jár

A kutatás alapján a következő lépés nem újabb, egymástól elkülönülő fenntarthatósági célok kitűzése, hanem a kibocsátáscsökkentés, a klímakockázatok és az alkalmazkodás beépítése az üzleti döntéshozatalba. A reziliencia ebben az értelemben nem különálló fenntarthatósági feladat: azt mutatja meg, hogy egy vállalat mennyire képes felkészülni a változó körülményekre, kezelni azok üzleti hatásait és hosszú távon is versenyképesen működni.