Az amerikai Nemzeti Óceáni és Hőmérsékleti Szövetség (NOAA) 2012-ben jelentette meg tanulmányát arról, mire számíthatnak az Egyesült Államok partszakaszai a tengerszint-emelkedését illetően. Most közzétették az új jelentést, mely még drámaibb képet fest az emelkedő víz potenciális hatásáról.
2012-ben söpört végig a Sandy Hurrikán Amerikán, és megbénította a városi életet New Yorkban is. A hurrikánnak köszönhetően akkora méretű víztömeg hömpölygött New Yorkban, ami 274 centiméterrel volt magasabb, mint egy átlagos dagály. (A hurrikánok a tengerekből veszik energiájukat, s ahogy fokozódik a globális felmelegedés és melegebb hőmérsékletűek a tengerek, ezek a viharok is erősebben tombolnak.)
Míg a vidéki területeken kevés az infrastrukturális érték, New Yorkban alacsonyan fekvő talajon nagy a lakosság sűrűsége, s itt nagy értékű ingatlanvagyon összpontosul. Talán még nagyobb baj, hogy a tengerszint nem egyenletesen emelkedik világszerte, hanem egyes országoknál és földrészeknél gyorsabban és nagyobb mértékben, másutt lassabban és kevésbé. A szakemberek számításai szerint az Egyesült Államok az előbbi kategóriába esik.
A NOAA jelentése 6 lehetséges jövőképet vázolt fel. Ezek között vannak olyan szcenáriók, melyben az USA északnyugati, csendes-óceáni partszakaszánál lassabb lesz az emelkedés, a keleti parton viszont drasztikusabb.
- A legenyhébb szcenárió szerint a globális tengerszint az évszázad végére 30 centiméterrel emelkedik.
- A legrosszabb eshetőség az, hogy 250 centiméter lesz az emelkedés. Ez már 48,7 centiméterrel több, mint amit a NOAA 2012-es jelentése jósolt legrosszabb valószínűségként.
- Ha "csak" 182,8 centiméterrel nő a tengerszint, már az is 6 millió amerikai polgár otthonát nyeli el.
- A Nature tudományos szakfolyóirat cikke szerint csak a déli sarkvidék olvadása 91,4 centiméterrel járulhat hozzá a tengerszint emelkedéséhez.
"Reziliens építészet"
A jelenlegi kivetítések szerint New Yorkban 2100-ra 190 centiméterrel nő a tengerszint. Olyan kerületek, mint például Broad Channel és Breezy Point addigra biztosan víz alá fognak kerülni. De már 2050-re nagyon valószínűnek tűnik a 76,2 centiméteres emelkedés.
A felső tízezer kiszolgálói is készülnek a vészhelyzetre. Már az új lakóépületek dizájnja is alkalmazkodik a növekvő veszélyekhez. A "reziliens építészet", mint szakkifejezés bekerült a városi építészek és ingatlanfejlesztők szótárába. A Kathrina hurrikán adta ehhez a kezdőlökést, majd a Sandy hurrikán tette véglegessé a felismerést. Újfajta, ellenálló városi építészetre van szükség a klímaváltozás korában.
2012-ben ugyanis nagyon sok toronyház üzemeltetője járt pórul azzal, hogy az áramellátást biztosító berendezések az alagsorban vannak, amelyeket sorra öntött el az árvíz. Bő fél év kellett rá, mire a többségüket renoválták városszerte. 2014 óta New York város vezetése megköveteli az építtetőktől, hogy árvízvédelmi okokból magasabbra helyezzék a házak földszintjét - a legnagyobb várt árvízszintnél 30-60 centiméterrel magasabbra.
Prémiumáras termék: árvíztudatos ingatlan
Az Empire State Building szomszédságában lévő The American Copper Buildings-be például már nem is terveztek penthouse-t, vagyis a legfelső szinten lévő, pazar kilátású luxuslakást. Inkább erre a szintre kerültek a vészhelyzetben használható generátorok (5 darab 400 kilowattos generátor), melyek akár egy hétig is képesek biztosítani az áramellátást, ha a városban leáll az áramszolgáltatás, mint ahogy arra a Sandy hurrikán alatt szükség volt.
Az 5 generátor egy hétig tudja működtetni a 8 liftet, a 2 teherliftet, a vízszivattyúkat és a világítást a folyosókon. A fejlesztők még arról is gondoskodnak, hogy legyen rá kapacitás a lakásokban a lakók fel tudják tölteni a mobiltelefonjukat és üzemeltessék a hűtőszekrényeiket. Ha hűtő és mobiltelefon van, akkor mindenki kibírja a lakásába zárva egy hétig.
A generátorok nem benzinnel, hanem földgázzal működnek, vagyis nem kellenek teherautók a szállításához (viharnál ez úgyis lehetetlen volna), hanem vezetéken jön a földgáz.
A 650 millió dolláros, 760 lakásos komplexum földszintjének borítását -például a lobbiban- már nem fával oldották meg, hanem kővel, ami vízálló, s kívül is 6 méterrel magasabban kezdődik a vörösréz-burkolat. Így sosem éri víz.
Elhelyezésre került olyan csatornahálózat is, mely az épülete alapjaiból vezeti el a felgyülemlett vizet, és amikor elmúlt a vihar, elvezeti a vízmennyiséget a város szennyvízgyűjtő rendszerébe.
Egy hónappal azelőtt, hogy elkezdték árusítani az épület bérlakásait, a 600 piaci árú lakásról már 1000 jelentkező érdeklődött (lakbér: $3600/hónap). A lakbér támogatásban részesülő 160 otthonra 79 000-en jelentkeztek (lakbér: $895/hó).
(Fotó: jdsdeveloper.com)
A komplexum fejlesztői is tapasztalták, mik a tétek. 2012-ben a tornyok alapjaként kiásott lyukat ellepte a víz (a Sandy Hurrikán ajándékaként). Tó lett belőle. Győzhették kiszivattyúzni a vizet.
Külvárosi előkészületek
- Egész szomszédságokat dózerolnak le, hogy feltöltsék a talajt és árvízbiztos védőzónákat létesítsenek, homokgátakat és betonpilléreket.
- A Queens-be tartozó Broad Channel Islanden az utcák és a járdák szintjét emelték meg, hogy ne öntse el őket olyan könnyen a Jamaica-öböl vize.
- Queen Breezy Point nevű negyedében magasított alapzatokra építik az új házakat, s a kis "bungalószerű" családi házak helyett nagyobb lakótömbök építését preferálják az ingatlanfejlesztők.
- A Kék Lagúnák projekt szigetek láncolata lenne, melyek New Jersey-től Long Islandig terjednének 64,3 kilométer hosszan, hogy megtörjék a viharok erejét.
- A metróhálózat és a közmű-infrastruktúrák átépítése is tervbe van véve, de ez túl költséges ahhoz, hogy megvalósuljon.
- Az amerikai hadsereg mérnöki építő alakulata 25 millió dollárért 4 gigantikus hullámtörőt épített Coney Islandnél, melyek egyenként focipálya nagyságúak.
- A kormány a Build It Back (Építsd vissza) programban nyújt támogatást azoknak, akiknek otthonait megsemmisítette vagy megrongálta a Sandy hurrikán, lehetőséget adva nekik, hogy a várható árvízszint fölé építsék vissza házukat. További 500 millió dollárra lenne szükség a program befejezéséhez, melynek büdzséje 2,2 milliárd volt és 11 000 otthon újjáépítését tette lehetővé.
Óvni a Wall Streetet
A dán Bjarke Ingels Group olyan falat tervezett, mely a keleti 42. utcától a nyugati 57 utcáig terjedne. Magyarán patkó alakúan körbeölelné Manhattant nagy részét. A projekt finanszírozása azonban kérdéses. (3 milliárd dollárba kerülne.) A tervezetet sok kritika érte amiatt, hogy alapvetően Manhattan alsó csücskét óvja, a Wall Steetet és az összes gazdag negyedet, holott az állami forrásokat az elővárosok árvízvédelmére (is) lehetne fordítani.
A sajtóvisszhangban arról nem esett szó, hogy vajon ez a fal mennyire venné el Manhattantól a kilátást a környező folyói, öblei túlpartján lévő kerületekre. Azt viszont kiemelik, hogy még a fal is kellemes esztétikai objektummá válhat, ha parkokat, bicikliutakat, játszótereket helyeznek rá. A dán cég mesterséges szigeteken vezetné keresztül a falat.
Forrás: Business Insider, ny.curbed.com, Technology Review, The New York Times, CBS