Hihetetlen sebességgel fogyasztjuk el Földünk tartalékait, lassan az emberi civilizáció totális környezethasználatba megy bele, ráadásul olyan erőforrásokat apasztunk, amelyek nem vagy csak részlegesen és nagyon hosszú idő alatt képesek a megújulásra” – mondta Faragó Tibor c. egyetemi tanár (SZIE) a Piac&Profit szervezésében hetedik alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Csúcs konferencián. A szakember sokkoló adatokkal támasztotta alá mondanivalóját: 2015 óta egymilliárd fővel emelkedett a Föld népessége, ma már jóval meghaladja a 7,5 milliárd embert. A döntően a második világháború után beindult népességrobbanást a termelés és fogyasztás meredek emelkedése kísérte, 1961 óta a hétszeresére növekedett a globális GDP.
A konferencián elhangzott előadások gyűjteményét itt találja!
„Akár a fosszilis energiaforrásokat, akár a más természeti erőforrásokat nézzük, óriási a túlhasználtság. Közben óriási mértékű a hulladékképződés. Az ilyen mértékű beavatkozás a környezeti rendszerekben azonban ránk is visszahat” – hívta fel a figyelmet Faragó Tibor. „Számtalan kezdeményezés indult a természeti erőforrások felhasználásának csökkentéséért, ezt elképesztő mennyiségű tudományos adat támogatja, a szakmai és tudományos csoportok állandóan rázzák a csengőt” – mondta. Példaként említette többek között a World Wildlife Found (WWF) Élő Bolygó jelentését. A jelentés idei adatai önmagukért beszélnek: az ezredforduló óta, mintegy három hónapot rövidült az idő, (idén augusztus nyolcadikán érkezett el ez a nap,) ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükségünk, de a legrosszabbul akkor járnánk, ha a luxemburgi fogyasztási ütem lenne általános, hiszen akkor 9,1 Föld sem lenne elég számunkra évente.
Faragó Tibor kiemelte, hogy az 1970-es évek óta sorozatban kötnek olyan nemzetközi megállapodásokat, amelyek ennek a helyzetnek a fékezését segítenék elő. „A helyzetet azonban nehezíti, hogy erőforrás ügyben senki sem szeret jogilag kötelező megállapodásokat kötni, így a természeti erőforrások felhasználásának növekedését egyelőre nem tudták megállítani a döntéshozók.” Az erőforrások felhasználása azonban nem történik egyenlően a társadalmakban. „Egyre nő a szakadék a szegények és a gazdagok között, igen eltérő lehetőségeink vannak abban, hogy méltányosan részesüljünk az erőforrásokból, ugyanakkor a felelősségünk foka is eltér, a felhalmozódó környezeti problémákhoz is másképpen járulnak hozzá a társadalmi csoportok” – hangsúlyozta Faragó Tibor. A szakértő szerint a társadalmak közötti, és társadalmakon belüli feszültségeket is csökkenteni kell, ebben segíthet az erőforrások egyenlőbb elosztása. „Olyan stratégiát kell kialakítanunk, amely képes együtt kezelni a környezetterhelési és társadalmi igazságossági problémákat. A zöld gazdaság csak akkor lehet igazán zöld, ha igazságos!”
A közösségeknek is tenniük kell a helyzet javításáért
Helyzetértékelésével Lukács Ákos, a Deloitte Zrt. Fenntarthatósági és Klímaváltozás üzletág felelős vezetője is egyetértett. A szakember szerint azonban a döntéshozók és a közvélemény dolgát is jelentősen megnehezíti, hogy sokáig nem rendelkeztünk olyan mérőszámokkal, amelyek nem csak a gazdasági növekedést, vagy a befolyó pénzeket számítanák be, hanem szélesebb körben végzett adatgyűjtéssel a társadalmi egyenlőtlenségeket is képesek lennének kimutatni. „ Vannak azonban kezdeményezések, amelyek választ adnak erre a problémára” – hangsúlyozta a szakember. Lukács Ákos a Social Progress Index adatait hozta fel példaként: eszerint még a fejlettnek számító európai uniós tagországokban is igen eltérőek az egyes országokban a különféle társadalmi rétegek hozzáférési lehetőségei a felemelkedésüket segítő szolgáltatásokhoz, mint az oktatás. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem szabad csak az államoktól, vagy nagy nemzetközi szervezetektől várni a megoldást, a cégeknek, lokális közösségeknek is tenniük kell azért, hogy fenntarthatóbb legyen civilizációnk. „Van most egyfajta ijedelem annak kapcsán, hogy Donald Trump majd kihátrál a klímavédelmi egyezményből. Azt érdemes látnunk, hogy bár fontos a nagy szabályozók szerepe a klímavédelemben, de a kisebb entitásoknak egyenként is tenniük kell annak érdekében, hogy elkerülhessük a klímaváltozással járó legrosszabb következményeket.
Az emberekre hallgassunk ne a szennyezőkre!
Hunyadi Réka, a Greenpeace szóvivője szerint azonban elsősorban az egyes embereken keresztül lehetséges tenni a fenntarthatóságért. „Az jó, ha az országok megállapodnak valamiben, de mindig az emberek fogják érezni ezeknek az egyezségeknek az előnyeit és ők viselik a hátrányait is. Ezért inkább az emberek igényeit kell figyelembe venni, nem a cégekét és a kormányokét. Ne a szennyezőkre hallgassunk, hanem az emberekre!”
A szakember kiemelte, hogy bár a tendenciák rosszak, sok mindent el is értünk az elmúlt évtizedekben. „hatalmas tengeri nemzeti parkok létesültek az Antarktisz körül, így nem csak a fehér kontinens, hanem az azt körülvevő tengerek állat és növényvilága is védettséget élvez. Amazóniában több mint 6 millió négyzetkilométer élvez immár védettséget, a nyilvánosság nyomására a Shell felhagyott a sarkköri fúrásokkal, a legnagyobb szennyezők közé számító fosszilis energiahordozók kitermelőinek pénzügyi támogatása pedig csökken. Egyre több nemzetközi pénzember, befektetési alap ugyanis inkább a hosszú távon is fenntartható lehetőségekbe fektet inkább, köztük a világ legnagyobb nyugdíjalapjai, mint a Norvég Alap. Mind több cég immár nem csak jelszavakban, hanem gyakorlatban is a zászlajára tűzte a fenntarthatóságot és szén-dioxid semlegesen működik, vagy erre törekszik, mint a Google, a Tesla, vagy a Tesco.
„De nem szabad elfelednünk, hogy a sikerek mögött is emberek állnak, Marrakesben a most is zajló klímacsúcs alatt először az arab világ történelmében azért vonultak az utcára az emberek, hogy változásra bírják a politikusokat, itthon is egyre gyakrabban emelik fel a szavukat a zöld területek védelmében. Egyre több klímapert indítanak saját polgáraik a kormányok ellen, amelyek nem teljesítik vállalásaikat. Az embereknek azonban tudatosabban kell fogyasztaniuk, hogy a nagy cégeket is rákényszeríthessék a fenntarthatóságra, így például a pálmaolaj felhasználásának csökkentésére.”
